Mit kell tudni a bálnákról? – 2. rész

19. A tengeri népek legendái gyakran szólnak olyan bálnákról, akik hajósok illetve halászok életét mentették meg. 1891-ben James Bartley az általa kiadott könyvben azt állítja, hogy amikor hajójáról vízbeesett lenyelte egy ámbráscet, majd egy óra hosszat tartózkodott annak gyomrában, amíg egy tengerész bajtársa ki nem fogta és fel nem koncolta az állatot. A szakértők valótlannak tartják ezt a történetet, mivel szerintük az ember néhány percnél tovább nem marad életben egy bálna gyomrában.

20. Régebben a halászok húsáért vadászták a bálnát, a modern korban viszont a bálnaszilát (ún. halcsont) és a bálnazsírból nyert olajat hasznosítják. Előbbiből fűzőket, esernyők bordázatát, kefenyeleket készítettek, míg utóbbit főzésre használták, de gyertyaviasz, szappan és jóval később margarin is készült belőle.

21. A kereskedelmi célú bálnavadászatban a XIX. század végén és a XX. század elején leginkább a sziláscetek voltak keresettek, következésképpen népességük nagymértékben lecsökkent. A 11 ismert sziláscet faj közül 9-et hivatalosan is veszélyeztetettnek nyilvánítottak, számuk csak töredéke a száz évvel ezelőttinek.

22. 1986-ban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) a bálnák vadászatára moratóriumot vetett ki, megakadályozandó számuk további csökkenését. Jelenleg csak néhány nemzetnek engedélyezett a kereskedelmi célú bálnavadászat, de kizárólag megszabott keretek között.

23. A bálnavadászok leginkább az ámbráscetet tartották értékes zsákmánynak, a hatalmas gumós homlokú fejében található „cetvelő" vagy cetolaj okán. Ez az anyag a cetvelőkamrákban termelődik, amelyek akkorák, hogy egy felnőtt férfi nyugodtan elfér bennük és 2273 liter cetolajat is tartalmazhatnak.

24. A bálnavadászat megtizedelte a bálnafajokat, melyek aránylag lassú sebességgel úsznak és közel a parthoz, ami megkönnyítette a hozzájuk férést. Magas hozamú olajforrásnak tekintették őket és a szilás cetek sziláit pedig értékes nyersanyagnak.

Bálnavadászat

25. A legtöbb fogascet echolokáció segítségével vadászik. A rövid kattogó hangimpulzusok, melyeket a cet kelt visszaverődnek a a tárgyakról illetve élőlényekről (például egy tintahalról) és a homlokba ágyazott hanglokációs szerv segítségével az állat pontosan beméri, hogy milyen távolságra van kiszemelt zsákmánya. Az óceán sötét mélységeiben az ilyen típusú érzékelés az életben maradás elengedhetetlen feltétele.

26. Bizonyos időszakokban a bálna orrnyílásából meleg párát fúj ki a szabadba, amely a hideg levegőn azonnal lecsapódik és messziről úgy tűnik, mintha az állat vízsugarat lövellne ki.

27. Az irodalom híres bálnája Moby Dick, Herman Melville azonos című regényének főhőse. A cselekmény Moby Dick, a titokzatos és megfoghatatlan fehér ámbráscet vadászata körül zajlik. A ritkán előforduló albinó ámrásceteket azóta is ezen a néven emlegetik.

28. A beluga bálna a cetfélék egyetlen olyan tagja, amely képes arckifejezését változtatni. Az ajkai és a homlok félhold alakú zsírrétege rendkívül mozgékonyak, ami azt a hatást kelti, mintha az állat mosolyogna vagy a homlokát ráncolná.

Beluga bálnabébi

29. A gyilkos bálna (orca) a leggyorsabb a bálnafajok közül, 64-65 km-t is megtesz óránként. A tengeri állatok közül is csak a tonhal, a nyársorrú hal, a vitorláshal és a kardhal sebesebb nála.

30. A Csendes-óceán partján, Brit Columbia strandjait gyakran látogatja a gyilkos bálna, mely a sekélyebb öblök szikláihoz dörzsöli a testét. A tudósok szerint ezt a tevékenységet örömszerzés céljából végzi.

31. A gyilkos bálna sötét színű hátán jellegzetes nagy fehér foltok találhatóak, a hasi része is fehér és láthatóan elkülönül a hát fekete színétól. Ezek a feltűnő színek már messziről felismerhetővé teszik ezt a ragadozót, még a sötét vizeken is.

Gyikos bálna

32. Egy felnőtt púpos bálna akár fél tonna élősködőt is hordoz magán. Egyikük egy különleges bálnatetű a bőr felhámjából táplálkozik és tányérnagyságú, mély kerek sebeket ejt az állat bőrén.

33. A nőstény szürke bálna ádázan védi kicsinyeit. Előfordult, hogy a bálnavadászok szigonnyal ölték meg a szürke bálna borját és az anyjának is hasonló sorsot szántak, de a feldühödött nőstény felborította és összetörte csónakjukat.

34. A kék bálna súlya is lehet mintegy 200 tonna, de tápláléka kizárólag a krill rákfaja, amelynek nagysága egy gyermekujjnál is kisebb. A kék bálna szoptatja borját, amely életének első 3 hetében kb. 112 kg-mal gyarapodik.

35. A cetek rendjéhez tartozó narvál a Északi-sark vizeiben tölti életét. A hím állat egyik foga agyarrá fejlődött. A tizenötödik- és a tizenhatodik században a narvál agyara hozzájárulhatott az unikornis (egyszarvú) legendájának kialakulásához. A narválagyar súlyát aranyban mérték és úgy gondolták, hogy hatásos a mérgezések ellen.

36. A tudósok úgy vélik, hogy a kék bálna 80-90 évet élhet, tehát annyit, mint az ember. Nehéz nyomon követni az egyedet, ezért nem tudják megállapítani a pontos korát. A „Vakarcs" (Nubbin) elnevezésű kék bálnát sikerült lefényképezni nemcsak 1970-ben, hanem 2008-ban is.

37. A szárazföldön a kék bálna hatalmas súlyát csak egy rendkívül erős csontozat támaszthatná meg. A vízben erre nincs szükség, mert ennek felhajtóereje csökkenti az állat tényleges súlyát, így a kék bálna nyugodtan fejlődhetett ilyen méretesre.