Mit kell tudni a bálnákról? – 1. rész
A bálnák a cetfélék rendjébe tartoznak, azon emlősök osztályába, melyek teljes mértékben alkalmazkodtak a vízi élethez. Úgy gondolják, hogy akárcsak a delfinfélék, a bálnák is szárazföldi állatok leszármazottjai, amelyek több millió év szárazföldön töltött élet után, körülbelül 50 millió éve alkalmazkodtak a vízi körülményekhez.

1. A cetfélék rendjének, ahova a bálna is tartozik két alrendje van, amelybe a fogascetek és a sziláscetek sorolhatóak. A fogascetek képviselői az ámbráscet, a gyilkos bálnának is nevezett kardszárnyú delfin és a fehér delfin, más néven beluga bálna. A mély vizekben élő bőséges hal állomány a legfőbb táplálékuk. A sziláscetek közé tartozik a kék bálna és a hosszúszárnyú bálna (púpos bálna). A szűrve-táplálkozók képviselői, sziláikkal szűrik ki a táplálékot, amely krillekből (apró tengeri rák) és planktonokból ( kis méretű mozgásra képes szervezetek) áll. A szilás cetek szájában egy fésűszerű képződmény a szila található, ezeknek a szarulemezeknek a segítségével szűrik ki a táplálékot a tengervízből.

2. Mivel a bálna tüdővel lélegzik gyakran fel kell jönnie a víz felszínére levegőt venni. Ezért alváskor agyának csak egyik fele pihen a másik éber, majd megcserélődik a két agyfélteke tevékenysége. Így a szervezet pihenése- és az alvásközbeni légzés is biztosítva van.

3. Az etimológusok szerint a bálna angol elnevezése a „whale" szó vagy a német „hwal"-ból ered, vagy pedig az óangol eredetű „wheel" szóból, ami kereket jelent, talán azért, mert a bálnák úgy bukfenceznek a víz felszíne felett, mintha egy vízikerék forgását utánoznák. A magyar „bálna" elnevezés a latin nyelvből átvett „balaena" névváltozata, jelentése magyarul „ a vizek anyja".

4. Akárcsak az emlősök, a bálnák is melegvérűek és testhőmérsékletük állandó, mint az embernek. A hideg vízben ezt a hőmérsékletet a bőrük alatt található vastag zsírréteg, a bálnazsír szabályozza, amely kitűnő hőszigetelő.

5. A bálnák és a cetfélék farkuk függőleges le és fel mozgatásával úsznak a vízben, ellentétben a halakkal, amelyek uszonyukat egyik oldalról a másikra mozgatva haladnak előre.

6. A kék bálna nemcsak a legnagyobb testű a bálnák között, hanem a leghatalmasabb faj, amely valaha a Földön élt. Egy kifejlett példány elérheti a 30 métert és közel 200 tonnát is nyomhat.

 

 

,bálna, cetfélék, emlősök, sziláscetek, fogascetek, bálnavadászok, kék bálna

Kék bálna


 

8. Amikor a kék bálna lemerül a vízbe, a feje már olyan mélységben van, ahova búvár nem merészkedik, de a farka még mindig a víz felszínén látható. Ez a tény is érzékelteti testének különleges hosszúságát.

8. Az ámbráscet 3000 méter mélységre is le tud merülni a vízben, mert élettanilag alkalmazkodott a rendkívül hideg víz- és a nagy víznyomás körülményeihez. Ilyenkor lelassul az agy- és a többi szervek működése, a szív percenként csak 10-et dobban így a szervezetnek kevesebb oxigénre van szüksége, az állat bordái pedig nyomásállóak.

9. Azt, hogy az ámbráscet erre a mélységre tud lemerülni bizonyítja, hogy gyomrában olyan cápát találtak, amely a tengerfenéken él. Az ámbráscet gyakran 10000 méter mélyen is üldözné kedvenc zsákmányát a tintahalat, de vissza kell térnie a víz felszínére levegőt venni.

 

 

bálna, cetfélék, emlősök, sziláscetek, fogascetek, bálnavadászok, ámbráscet
Ámbráscet

 

10. A bálna kiemeli farokuszonyát a vízből, mielőtt alámerülne. Minden bálnafaj sajátos uszonnyal rendelkezik, ezért a farokuszó távoli megfigyelésekor is következtetni lehet a vízbe merülő állat fajára.

10. A bálna nem iszik tengervizet, hanem anyagcsere révén táplálékának zsiradékából vonja ki a vizet.

12. A tengeri biológusok úgy vélik, hogy a cetek (és a mai patás állatok) rég kihalt négylábú szárazföldi emlősök a Mesonychidae condylarthra leszármazottjai. A Mesonychidae leginkább egy agyarak nélküli, vékony testű varacskos disznóra hasonlított.

13. A tudósok még nem tudják biztosan, miért ugrik ki a bálna a vízből, de a jelenséget „hullámtörés"-nek nevezik, mert a bálna oldalára fordulva nagy csobbanással érkezik vissza a vízbe. Valószínűleg a csobbanás szonár hang formájában tovaterjed a vízben és más nagy távolságra levő bálnák is érzékelik. Ha hajó van a közelben, feltehetően így figyelmeztetik egymást a veszélyre. Ezen kívül a „hullámtörés"-sel a bálnák vélhetőleg erejüket és ellenállóképességüket fitogtatják leendő párjuk előtt, de az is elképzelhető, hogy energiatakarékos szempontok játszanak közre a nagyobb távolságok gyors megtétele érdekében.

14. A hosszúszárnyú bálna gyakrabban szökken fel a vízből, mint más fajták. Fejjel előre ugrik fel és miközben farokuszonyával kormányozza magát, gyakran teljes bukfencet vetve érkezik vissza a vízbe. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert egy kifejlett példány 30 tonnát is nyomhat.

15. A bálnák a homlokukban levő visszhangradar-rendszer segítségével alacsony frekvenciájú hangokat bocsátanak ki, amelyek képesek nagy távolságot megtenni a víz alatt. A sziláscetek által kibocsátott mély hang a legzajosabb természetes állati hang.

 

 

bálna, cetfélék, emlősök, sziláscetek, fogascetek, bálnavadászok

Félelmetes vagyok, ugye?


 

16. A bálnák nem természetes ragadozók, nem úgy, mint az ember, aki évezredek óta vadássza őket húsukért és egyéb nyersanyagforrásért. Már Kr.e 3000-ben az inuit népesség kövekkel és kezdetleges fegyverekkel vadászta a szürke bálnát.

17. A fogascetek kedvelik a társas életet, matrimoniális jellegű családokban élnek, ahol a nőstény a domináns, az anya, a leány, a leánytestvérek, a nagynénik. A hím, születése után 1-2 évig marad a családban, majd elhagyja azt és csak párzáskor tér vissza.

18. Mivel a bálnák elsődlegesen a hallás útján kommunikálnak a szemük mérete igen kicsiny a testükhöz viszonyítva.

értékelés