Jól járnak a japán bálnavadászok?
Japán eddig úgy kerülte meg az IWC bálnavadászati moratóriumát, hogy az Antarktiszon és a Csendes-óceán északi részén is vadászott, azt állítva, hogy az elejtett a bálnákat a tudomány érdekében kell megölni.

Január végén a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elnöke zártkörű tanácskozást hívott össze Hawaiion, hogy a hat tagország megvitassa Japán tudományos célból folytatott bálnavadászatát, és a szervezeten belüli patthelyzetre megoldást találjon. A tanácskozás két megegyezést eredményezett.

 

 

hatalmas-balna
Japán továbbra is ejt el bálnákat a Bálnavédelmi Területen

 


A megállapodások azt javasolják, hogy a tudományos célból történő bálnavadászatot öt év alatt folyamatosan vonják ki az Antarktisz területéről. Ebben az esetben az elejtett antarktiszi csukabálnák számát 20%-kal csökkentenék az első évben, és az ötödik évre az elejtett mennyiség 0%-ra csökkenne. Az egyezség engedélyezi a Csendes-óceán északi részén az elejtett bálnák számának megnövelését, ha egyidejűleg a tudományos célból történő bálnavadászatot Déli-óceánról kivonják.

A WWF el akarja érni a tudományos célú bálnavadászat teljes megszüntetését. Az öt éven keresztüli kivonást semmi sem igazolja, ennek nincs semmi tudományos vagy gazdasági indoka. Az a csomag továbbá azt is tartalmazza, hogy míg Japán kivonul a Déli-óceán területéről, megkezdheti a vadászatot a Csendes-óceán északi részén. A WWF szerint nem szabad megengedni, hogy Japán korlátlanul kiterjessze a tudományos célú bálnavadászatot a Csendes-óceán északi részére, kárpótlásul a Déli-óceánon elveszített kvótáiért. Nem megengedhető a tudományos célú bálnavadászat legitimizálása.

 

 

uszo-balna
A WWF el akarja érni a tudományos célú bálnavadászat teljes megszüntetését

 


A Déli-óceáni Bálnavédelmi Területet 1994-ben hozták létre a WWF segítségével bálnáknak százezreinek menedékéül, amelyek a Déli-óceánba jönnek táplálkozni, azonban Japán továbbra is ejt el bálnákat ezen a területen.

Japán eddig úgy kerülte meg az IWC bálnavadászati moratóriumát, hogy az Antarktiszon és a Csendes-óceán északi részén is vadászott, azt állítva, hogy az elejtett a bálnákat a tudomány érdekében kell megölni. Az állítólagos kutatásokat vezető Japán Bálnavadászati Kutatási Intézet – amely 1987-ben jött létre, amikor az IWC kereskedelmi bálnavadászati moratóriuma az antarktiszi bálnavadászati programot fenyegette – munkássága erősen megkérdőjelezhető. E mellett Japán következetesen figyelmen kívül hagyja azokat a tudományos adatokat, amelyek nem támogatják a bálnavadászati politikát. Röviden, az ország még mindig az 1946-os Bálnaügyi Egyezmény létrejöttekor életben lévő tudományos gyakorlatot alkalmazza, miközben a tudomány világa már átlépett a 21. századba.

Japán a bálnavadászati moratórium hatályba lépése óta tudományos célból 8201 csukabálnát mészárolt le az Antarktisz vizein. A 2007/2008-as vadászati szezonban 912 bálnát ejtett el, ezek 83%-a a Déli-óceánból származó csukabálna volt.

 

 

balna-uszony
A WWF szerint nem szabad megengedni, hogy Japán korlátlanul kiterjessze a tudományos célú bálnavadászatot a Csendes-óceán északi részére

 


A csomagban nem esik szó az olyan bálnavadászatot folytató országról sem, mint Izland vagy Norvégia, amelyek szintén az IWC kereskedelmi bálnavadászati moratóriuma alá tartoznak. Izland nemrég jelentette be a 100 - veszélyeztetett- barázdás bálnából álló kvótáját, amely drasztikusan megemelkedett az eredeti önként meghatározott 9 bálnából álló kvótához képest. Emellett majdnem megduplázta a csukabálna kvótáját is.

Az IWC jelenlegi tagsága megközelítőleg egyenlően oszlik meg a bálnavadász és a nem bálnavadász nemzetek között. Ebben a patthelyzetben gyakorlatilag lehetetlenné vált a háromnegyedes többség megszerzése, amely az olyan jelentős változások véghezviteléhez szükséges, mint a japán tudományos célokból folytatott bálnavadászat beszüntetése.

Eközben Japán, Norvégia és Izland nemzetközi ellenőrzés nélkül tovább folytatja a kereskedelmi célú bálnavadászatot.

További információ:
www.wwf.hu

értékelés