Az októberi erdő izgalmai a dámvadaknál

Az októberi erdő izgalmas eseményeket tartogat, leginkább a dámszarvasok élete válik kalandos szerelmi történetté a barcogás vagyis a párválasztás idejére.

A dámszarvasok szerelmi élete kora ősszel válik eseménydússá, és ekkor kap főszerepet jellegzetes agancsuk. Október környékén a bikák különválnak a csapattól, agancsukról ekkorra már szépen letisztították a puha védőréteget, a barkát.

A dámszarvasokat leginkább méretes, lapátszerű agancsuk különbözteti meg a többi, Magyarországon élő szarvas fajtól.

A randevúzni vágyó, szerelmes bikák elég kényelmes technikáját fejlesztették ki az udvarlásnak: csoportosan úgynevezett „lek”-eket, nagyobb mélyedéseket ásnak, amibe aztán pompázatosan elterülnek. Ott aztán „barcogni” kezdenek, vagyis gurgulázó torokhangú szerenádot adnak, így hívogatják magukhoz az igen finnyás és kritikusan válogató dámákat… vagyis dám teheneket.

Október elejétől november közepéig tart a dámvadak párzása, üzekedése, azaz barcogása. MTI/Kovács Attila

A nyerő bika hatalmas, minden porcikája méretes és egészséges, búgó baritonja pedig bizonyára olyan hatással van a hallgatóságra, mint annak idején Elvis Presley volt a tinilányokra.

A dámszarvas szarva lapátszerű

A dámszarvas a gímszarvasnál lényegesen kisebb, a tehén 35-50 kg, a bika 50-90 kg. A bikák agancsot viselnek, az agancs alakja jellemző, a többi szarvasfélétől eltérő. A kifejlett agancsot a szaknyelv lapátnak nevezi. A dám szőrtakarójának jellemző színe a rozsdavörös, a hasa alján majdnem fehr színű. A háton és a test oldalán krémszínű kerek foltok pettyezik az állat bundáját. A szokásos szín mellett találkozunk fekete és fehér színváltozattal is. A dám inkább nappali vad, a ligeterdős, nagy legelőfelületű löszös területeket kedveli. Tápláléka füvekből és fás szárú növényekből áll. A talajtakaró növényekből többet fogyaszt, megeszik minden gyümölcsöt.