5
A szarvas, a kecsesség és jóság jelképe
A szarvastehén a nőiesség, a szarvasbika a férfiasság kelta szimbóluma. Az indiánok hitvilágában a szarvas megnyugtatja a Nagy Szellem birodalmába tartó, az ismeretlentől rettegő holt lelkeket.

A szarvas

A szarvas, a szarvasfélék (Cevidae) családjába tartozó emlősállat. Ennek a családnak a tagja a jávorszarvas, az Észak-Amerikában karibunak nevezett rénszarvas faj és a vapiti szarvas. Néhány faj társas életmódot folytat, míg mások magányosan élnek. A hím szarvast bikának, a nőstényt tehénnek nevezik, a kicsinyük pedig a borjú. Minden kontinensen előfordulnak kivéve Ausztráliát és az Antarktiszt.

A szarvasok növényevő állatok. Kedvtelve legelik le a zsenge növényzetet, a leveleket, hajtásokat, ágakat és a füvet. Mint bármelyik szarvasmarha, ő is a kérődzők alrendjéhez tartozik, így a durván megrágott táplálékot visszaöklendezi, majd újra megrágja és lenyeli. Ez teszi lehetővé azt, hogy az alacsony tápértékű táplálékból nagy mennyiséget is el tudjon fogyasztani.

 

szarvas-csapat


Egy kis érdekesség


A Belső-Hebridák szigetcsoporthoz tartozó Rùm skót szigeten élő varjak, sasok, hollók és más ragadozómadarak életét megfigyelő kutatók döbbenten fedezték fel az atlanti vészmadár csibéinek lefejezett tetemét és észrevették, hogy hiányoznak róluk a szárny- valamint a lábcsontok. A hús, a bőr és a tollazat viszont érintetlen. Ez a fajta evésmód viszont nem jellemző a ragadozó madarakra. Az egész ügy rejtélyére néhány évvel ezelőtt  derült fény, amikor egy vadász megfigyelte, hogy egy hímszarvas madárcsibét rág. A tudósok azzal magyarázzák ezt a jelenséget, hogy az egyoldalú növényi táplálék nem biztosít a szarvas számára elegendő ásványi anyagot, ezért kénytelen néha a madarak fiókáinak csontjait is elfogyasztani.

Más földrészeken a juhoknál és a szarvasmarháknál is megfigyelték ezt a viselkedésmódot. Észak-Amerikában a szarvast nemcsak a prérifarkas, a hiúz, a medve, a puma és a hiéna pusztítja, hanem az ember is vadászik rá.

 

szarvas-foto


A szarvas - ahogy az  indiánok látják...

A szarvas az indián mondavilágban a kifinomultság, a gondoskodás és a jóság jelképe. A hiedelem szerint a szarvasban lakozó szellem kedvessége és kifinomultsága képviseli a Nagy Szellem mindannyiunkra és mindenre kiterjedő szeretetét. A szarvas megtanítja az embereket arra, hogy hogyan találják meg azt a lelki nyugalmat, amely minden sebet begyógyít és arra is, hogy ne próbáljanak megváltoztatni másokat, hanem fogadják el őket olyannak amilyenek. Egyedül az együttérzés és a szeretet az, ami kiegyensúlyozza az erőviszonyokat.

A szarvasborjút magához hívatta a Nagy Szellem. Útközben találkozott egy visszataszító démonnal, aki arról igyekezett meggyőzni a halott lelkeket, hogy szerinte a Nagy Szellem nem akar bajlódni velük. Amikor a szarvasborjú megpillantotta a démont, aki csúf volt, tüzet okádott és szörnyű hangokat hallatott, inkább kíváncsiságot érzett, mint félelmet. Arra kérte a démont, hogy engedje őt tovább, mert neki segítenie kell a lelkeknek. A démont meghatotta a szarvasborjú jósága és vakmerősége, kemény szíve megenyhült és teste diónyira zsugorodott. A borjúban lakozó női szellem kedvessége és gondoskodása, felszabadította az utat a Nagy Szellem összes gyermekei számára, hogy félelem nélkül eljuthassanak a birodalmába.

 

szarvas-portre


Íme, néhány pogány jelkép

Jávorszarvas - önértékelés

Vapiti - kitartás, állhatatosság

 

szarvas-kep


A szarvas jelképe a kelta hitvilágban

A kelták a szarvast természetfeletti lénynek tekintették és a „tündérek marhái" néven emlegették. A kelta hagyomány akárcsak a medve és a vaddisznó esetében két szemlélet alapján csoportosította a szarvas-jelképet, egyet jelentett a hím- és mást a nőstény szarvas.

A kelta mítosz szerint Otherwold istenség fehér szarvastehenet vagy –bikát küldött, hogy az a kiválasztott embereket a birodalmába vezesse. A kelta papok gyakran tettek arcukra szarvas-maszkot pogány szertartásaikon. A középkorban pedig a varázslók szarvasbőrből készült amulettet hordtak, mert hitük szerint a bőrben a szarvas ereje lakozott. Eilid, a szarvastehén a kecsesség, a kifinomultság és a nőiesség jelképe volt. Damh, a szarvasbika a függetlenség, a büszkeség és a megtisztulás szimbóluma. Ő az erdők királya, minden lény védelmezője valamint a Nap, a harcos férfiasság és a termékenység képviselője.

 


Szarvasok, gyönyörű állatok!

hozzászólások
értékelés