Velekei Balázs kétéltű és hüllőfajokra irányuló kutatása

Velekei Balázs kétéltű és hüllőfajokra irányuló kutatása
Jelentős eredmények a Sopron környéki kétéltű-és hüllőfajok kutatásában– Részlet a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara Tudományos Doktorandusz Konferenciáján elhangzottakból.

Kétéltű-és hüllőfajok kutatását végezte a Sopron környékén található élőhelyeken, különös tekintettel a Soproni-hegységre és Szárhalmi-dombságra. A kutatómunka során, a szaporodási időszakban az előzetesen felmért lehetséges szaporodó helyeket látogatta meg. Ezeken a helyeken vizuális és akusztikus megfigyeléseket, illetve hálózással mintavételezést végzett.

 

szechenyi-terv


A terület herpetológiai szempontból kevéssé kutatott, ezért a vizsgálat időszerűségéhez kétség sem férhet. Velekei Balázs az eddigi kutatásokhoz számos új adatot tudott hozzátenni, így nem csupán a herpetológiai atlasz elterjedési térképei pontosíthatók, hanem egy olyan - mind faj, mind egyedszámban - rohamosan fogyatkozó állatcsoport magyarországi előfordulásait tudta aktualizálni, amelynek védelmében a tapasztalatok szerint éppen az információhiány okozza a legtöbb problémát. „ - A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját. A Magyarországon előforduló 18 kétéltű taxonból 14-et megtaláltam kutatásom során. A terület kétéltűfaunája hazai viszonylatban nagyon gazdagnak mondható.

velekei-balazs

A tizennégy taxon némelyike nagyon gyakori a területre nézve, ezek a következők: barna varangy, erdei béka, kecskebéka. A maradék fajok között is vannak olyanok, amelyek az előzőekhez képest olyan nagy számban nem fordulnak elő, de egyelőre nem veszélyeztetettek a területen, ezek a foltos szalamandra, pettyes gőte.  A legérzékenyebb fajoknak a sárgahasú unkát és a gyepi békát tartom, bár ezekkel is találkozhat még az erdőjáró."- nyilatkozta a kutató. Az említett kétéltűfajok közül hat taxon esetében sikerült bővíteni az elterjedésükről eddig meglévő információkat, ezek esetében a herpetológiai atlaszban bemutatott térképvázlatokon konkrét javaslatot tett az előadó egy esetleges módosításra, aki kiemelte, a hat taxon közül a sárgahasú unka és a pettyes gőte új élőhelyeit tartja a legfontosabbaknak. A Magyarországon élő 16 hüllőfajból 7 fajt talált meg a területen.

Az Egyetem Erdőmérnöki Kara a TÁMOP 4.2.3- 08/1-2009-001 projekt keretein belül Doktoranduszok Tudományos Konferenciája az Erdőmérnöki Karon címmel tartott rendezvényt a közelmúltban, melyen lehetőséget kapott Velekei Balázs mellett több doktorandusz is kutatásainak bemutatására.

erdomernoki-kar

A Karon található Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola és a Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola doktoranduszai egész napos, nagy sikerű tudományos konferencián mutatkozhattak be a Kar Erzsébet kerti oktatási tömbjének nagyelőadóiban. A konferencián 45 előadást és 10 kiállított posztert hallhattak és láthattak az érdeklődők biokörnyezettudomány, geokörnyezettudomány, környezetpedagógia és geoinformatika szekciókban. A tudományos tanácskozás lehetőséget biztosított az Erdőmérnöki Karon működő doktori iskolák PhD hallgatói számára szakmai-tudományos munkájuk, eredményeik bemutatására, egymás kutatási területének megismerésére, további szakmai kapcsolatok kialakítására. A tudományos konferenciát sikeresnek értékelték a szervezők és a résztvevők, akik a műszaki-, informatikai és természettudományi területek iránti társadalmi- és szakmai érdeklődést kívánták felkelteni, és megtartani.

További részletek >>

Bővebb információ:

Prof. Dr. Lakatos Ferenc

E-mail: flakatos@emk.nyme.hu

Tel.: 99/518-160

Velekei Balázs

E-mail: velekei@baja.hu

 

Projekt megnevezése:

TÁMOP 4.2.3- 08/1-2009-001

"Science without borders" – "Tudás határok nélkül".

Tudásdisszemináció a Nyugat-magyarországi Egyetemen

értékelés