Tüntetést tartanak az egyik legnagyobb hazai prémtelep előtt

Tüntetést tartanak az egyik legnagyobb hazai prémtelep előtt
A csincsillákat a prémipar sodorta a kihalás szélére, de amióta veszélyeztetett státuszba kerültek, csak Magyarországon több milliót egyedet szaporítottak és öltek meg eddig, borzalmas körülmények között - írja az esemény Facebook oldalán a Magyar Szőrmeellenes Liga. A tüntetésre augusztus elsején kerül sor, Komáromban. Több állatvédő szervezet képviselői, állatbarátok, civilek is részt vesznek a demonstráción, valamint Puskás Peti (színész, énekes) is felszólal.

A szervezők azt írják a gyülekező Komárom Fő terén lesz délelőtt 10.30 és 11. 30 között. A Szurkolók az állatkínzás ellen ingyenes buszjáratokat indítanak a helyszínre, erre előztesen regisztrálni kell, de az esemény Facebook oldalán szinte biztos, hogy mindenki talál fuvarlehetőséget magának. 11.30-kor ismertetik a tüntetés szabályait, majd rendőr felvezetéssel megindulnak a Wanger telephelyére, ami az ország legnagyobb csinicsilla prémtelepe.


lead
A Wanger Csincsillatenyésztési Rendszer 1978-ban alakult és napjainkban a világ egyik legnagyobb tenyészállat-előállító és prémforgalmazó telepe 6000 anyaállattal. A Magyar Szőrmeellenes Liga oldalán az olvasható, hogy a prémtelep tevékenységéből adódóan évente 80-100 ezer csincsilla esik áldozatul egy olyan divatiparnak, melynek neves képviselői (Gucci, Prada, Versace és több mint 1000 más divatház) folyamatosan megtagadják a szőrme használat. Hogy miért tagadják meg? Mert az elmúlt évtizedekben számtalan bizonyíték látott napvilágot, mely szerint a prémjükért tenyésztet állatoknak nem lehet megfelelő életkörülményeket biztosítani, hiszen a magas költségek miatt a tenyésztők tönkremennének.

De mi is a prémtelep?

A prémtelepen a csincsilláknak 8 hónapos korukig kb 40x30x50es ketrecekben kell “élniük”, és még kölyökként ölik le őket, mert akkor a legjobb minőségű a bundájuk. A tenyészállatok maximum 4-5 évig élnek és miután már nem képesek szaporodni, őket is leölik. A kisméretű drótketrecekben az anyaállatok egyedül élnek, akkora fémgallért hordva, hogy a tenyészbakok által használt bejáratokat, melyen keresztül bemehetnek párzani (megerőszakolni), ne használhassák menekülésre. Ezekben a ketrecekben a mozgásigényüket képtelenek kielégíteni, és a drótból szőtt padlókon lábaikon fájdalmas sebeket keletkeznek - áll a Magyar Szőrmeellenes Liga honlapján.

A csincsillák egy életre választanának társat, de a prémtelepeken 4 nőstény+1 bak a "hatékony", mert négyzetméterenként így a leggazdaságosabb "termelni a szőrmét". A bakoknak nincs saját ketrecük, egész életüket egy csőben élve töltik el, kivéve amikor párosodnak. Mivel a nőstények nem viselik el őket, így sem mozgás-, sem a szociális kapcsolattartási igényünk nincs kielégítve, ami miatt frusztráltságból adódó viselkedési zavarok és betegségek jelentkeznek náluk. A tenyésztés során a tenyésztők nem figyelnek egyáltalán a beltenyészetes okozta problémákra (itthon csak a kutya- és macskatenyésztésben van tiltva törvényi szinten), így a közeli rokonságból származó genetikai betegségek miatt is szenvednek a prémtelepeken a csincsillák.

23130458_1758924914410188_3957733143191547754_n

Minőségi életet élnek-e a prémcsincsillák?

A prémtenyésztők gyakran védekeznek azzal, hogy az állatok tiszta, nyugodt környezetben élik le azt a 8 hónapot, amíg kellő méretűre nőnek. Tisztának talán tiszta, de hogy megfelelő-e számukra...? A csincsillák igazi energiabombák. Imádnak rohangálni, ugrálni, mozogni. A természetben napi több száz métert mozognak szabadon fel-alá, senki sem korlátozza őket. Egy felnőtt csincsilla 90-110 centiméteres ugrásokra is képes! Épp ezért a hobbi tartás esetében legalább szekrény méretű ketrecekben laknak és naponta sétálnak a gazdik szobájában is, emellett sokat kerekeznek, mozognak és a felesleges energiáikat és figyelmüket a játékok, természetes tárgyak kötik le. A prémtenyészetben azonban az állatok olyan pici helyen élnek, hogy kettőt tudnak jobbra és kettőt balra lépni, törvényileg egy polcot előírnak nekik, hogy legalább egyet ugorhassanak, illetve jó, ha fel tudnak egyenesedni.

Mi a célja a tüntetésnek?

A szervezők szeretnék, ha a tüntetés történelmi jelentősége lenne, és hosszú távú céljuk az lenne, hogy minden hazai prémtelepet felszámoljanak. "Soha még állatvédőszervezetek és állatvédők nem jelentek meg a prémtenyészet előtt és tették világossá a cég tulajdonosai és képviselői számára, hogy a prémtelepek ideje lejárt Európában! Csak az EU-ban 14 országban tiltották már be a prémtenyésztést, így a célunk az, hogy törvényi szintre emelkedjen Magyarországon is a prémállatok tenyésztésének tiltása!"

A tüntetők azt kérik a résztvevőktől, hogy a demonstráció legyen kulturált, ne hangozzanak el trágárságok, a résztvevők ne szemeteljenek, ne dohányozzanak, és a hangosbemondók miatt kérik, hogy kutyát se vigyen magával senki!

67162219_2121284141507595_4216738199029940224_n

A prémtelep vezetője közleményt adott ki

A Wanger Chinchilla telep vezetője, Potháczky Lajos, aki egyben a Magyar Csincsillatenyésztők Országos Szövetségének elnök is ma hosszas közleményt adott ki, melyben szinte állatkínzóknak nyilvánította a szőrmeellenes tüntetőket. "Ha valaki azt a kérdést teszi fel, hogy mi köze a szőrmeellenességnek az állatvédelemhez, azt mondhatjuk, hogy szinte semmi" - írja. Szerinte az állatvédők nem tartottak még állatot, nem jártak prémtelepen, félreinformálják az embereket. Aggodalmát fejtette ki a prémtelepeken dolgozók iránt, valamint arra céloz, hogy az állatvédők csak pénzszerzés céljából, sőt az olaj lobbi miatt állítják a fent felsoroltakat.

A szervezőknek erre is megvan a válasza: A telepeken nagyon kevés ember dolgozik. A komáromin például 20-30 ember összesen, pedig ott van a legtöbb állat. A legtöbb kisebb telepen ennél kevesebben és sok olyan telep is van, ami egy személy kezében van és nincsenek dolgozói a tulajdonoson kívül. Összesen kb 3-400 ember dolgozhat legálisan országosan csincsillaprémtelepen. Ezeknek az embereknek többnyire nem a főállása a prémezés. Kb 80%-uk a rendes munkája mellett, jövedelmkiegészítésként végzi ezt a tevékenységet. Ha tehát megszűnne a telepük, még maradna a főállásuk, amiből etethetik a családjaikat. A telepek sosem azonnali hatállyal zárnak be. Általában 5-10 év van a kivezetésre, ez idő alatt a dolgozókat is folyamatosan küldik el. Egy ekkora időintervallumban az emberek átképzése és az új munkahely megszerzése reálisan megvalósítható, különösen ilyen kis számú embernél, országosan.


hozzászólások
értékelés