Sár nélkül nincs fecskefészek

Annak idején a fecskék a ház körül találtak sarat

A klímaváltozás miatt mind aszályosabbá váló tavaszokon és nyarakon, az egyre nagyobb mértékben burkolattal fedett településeken a leginkább városiasodott molnárfecskék alig találnak kellő mennyiségben fészeképítő alapanyagot - sarat. A legelőállat-állomány csökkenésével, a baromfiudvarok kiüresedésével sok helyen eltűntek az itatók és a mellettük folyamatosan hozzáférhető nedves talaj. A sárból a fészeképítés napjai alatt megközelítően egy maréknyit kell kis gombóconként a csőrükben a fészekhez szállítaniuk, majd beépíteniük a madaraknak.

A fészeképítést segíthetjük stabil és mobil sárgyűjtő helyekkel is. A stabil sárgyűjtőhely lehet, egy, a földbe leásott erős fólia, amit földdel fedünk és locsolunk; vagy lehet egy tálca, nagyobb virágalátét is, melybe szintén földet teszünk, s azt vizesen tartjuk, hogy mindig sár maradjon. A különböző típusú sárgyűjtő helyeket több helyen is elhelyezhetjük, minél több helyen elérhető, annál nagyobb a valószínűsége, hogy észreveszik a madarak. A sár csillogása oda vonzza a fecskéket, már a magasból észreveszik, s szemrevételezik, alkalmas-e fészekanyagnak. Hasznos, ha a műfészkeket és a sárgyűjtőhelyeket közel tesszük egymáshoz, így az egyik megtalálása segíthet, hogy a másikra is ráleljenek.

A füsti és molnárfecskék első fészeképítési időszaka április végétől május második feléig tart, majd június-júliusban, a második költés kezdetén megismétlődik. A későn érkező, későn párt találó vagy a tojásos, fiókás fészek megsemmisülése miatt április végétől augusztusig találkozhatunk fészeképítő fecskékkel. Érdemes a vonulás csúcsán, április közepétől működtetni, majd ettől kezdve a földet folyamatosan nedvesen tartani július közepe-végéig.

Sárgyűjtő helyek fajtái és kialakítása

A fészeképítést segíthetjük stabil és mobil sárgyűjtő helyekkel is. (Fotó: Orbán Zoltán)