Lepke vagy moly? avagy a metamorfózis
Eldönteni, hogy mollyal vagy lepkével állunk szemben, nem könnyű feladat. A következő cikk olyan információkat nyújt, amelyek segítenek megkülönböztetni ezt a két hasonló szárnyas állatot, továbbá elmagyarázza, milyen állapotokon kell egy lepkepetének keresztül mennie, ahhoz, hogy csodaszép pillangóvá váljon.

A molyok elülső és hátulsó szárnya másképpen kapcsolódik, mint a más családokba tartozó rokonaiké. A molyok főképp éjjel repülnek, a többi lepke általában fényes nappal.

level-moly

A dolog azonban nem mindig ilyen egyszerű, mert igen sok molyfaj nappal repül, a többi lepke között pedig akadnak éjszakai fajok is.

moly-kep

Ha a meleg nyári éjszakában a kerti lámpa körül röpködő szőrös, barnás-drappos lepkéket „molyoknak" nevezzük, többnyire nem is tévedünk.


molylepke



Ám akadnak élénkszínű molyok is, más családokban pedig szép számmal vannak fakó, barnás lepkék.

sarga-molylepke


A lepkék életciklusa

A lepkék minden példánya – élete során – négy állapoton megy át. A petéből hernyó (lárva) lesz, ebből báb, majd abból kifejlett lepke.

 

lepke-pete

 

A kifejlett, röpködő példány messze tájakra eljutva terjeszti a fajt. De a hím és a nőstény egymásra találását is segíti a repülés képessége. A párosodás után a nőstény egyesével vagy csomókba lerakja a petéit. Vannak lepkefajok, amelyeknek hernyói csak egyetlen növényfajon tudnak táplálkozni.

 

A moly metamorfózisa

 

Ha a nőstény eltévesztené a dolgot, és a petéit nem a megfelelő növényre rakná, akkor a petéből kikelő, örökké éhes hernyó éhen veszne. A káposztalepkét például éppen a tápnövénye alapján nevezték el. Akadnak fajok, amelyek hernyói mindenféle zöld növényt elfogyasztanak, ezeknél a nőstény röptében szórja el petéit.

hernyo


A megtermékenyült petéből hernyó kel ki, cső alakú teste kitines szelvényekből áll. Szervezete főként a táplálkozás feladatár alkalmas, sokat eszik és gyorsan növekszik. Sok ellensége van, meglehetősen éles érzékszervei figyelmeztetik a közeledő veszélyre.

hernyo-feje

Színes hernyók

A hernyók színe és alakja rendkívül változatos. Sokuk színe egyezik a tápnövény színével, a zöld levélen élő hernyó általában zöld színű. De például a cinóbermoly hernyója – nevének megfelelően – élénk cinóbervörös. A mérgező aggófű a tápnövénye, ettől a hernyó is mérgező lesz, ragyogó színével „figyelmezteti” a rovarevő madarakat a veszélyre.

tuskes-hernyo

 

A hernyók többsége növényekkel táplálkozik, de vannak köztük olyanok, amelyek más rovarokat fogyasztanak. Némelyikük valósággal legeli a rovarpetéket és a pajzstetveket a levelekről. A Hawaii-szigeteken elő araszolólepke hernyója eleven legyeket zsákmányol. Testének hátulsó végével kapaszkodik az aljzathoz, így olyan, mint holmi ágacska. Ha egy légy rászáll az „ágacskára”, az hirtelen mozdulattal megragadja prédáját.

zold-hernyo


A hernyók állkapcsai igen erősek, viszonylag kemény anyagokat is megrágnak. A világ sok országában igyekeznek irtani, riasztani a ruhamolyokat, hisz hernyóik olykor átrágják magukat még a műszálas szőnyegen is. Bár a műszálat nem tudják megemészteni, sok kárt okoznak a szekrényben tartott ruhákban.

Létezik egy mexikói növény, amelynek kicsiny magjai „ugróbab” néven váltak ismertté. Ennek az az oka, hogy egy moly hernyója a mag belsejében rág, amikor mocorog, s hirtelen fordul, akkor a mag akár a levegőbe is felugrik. Ezt az ugrándozást csak akkor hagyja abba, ha a hernyó kirágta magát a levegőre. Más molyok hernyói a gabonát, gyapotot, káposztát károsítják. Különösen veszedelmesek a készletkártevők, amelyek a learatott gabonát vagy éppen lisztet, zsemlemorzsát teszik használhatatlanná.

moly-hernyo

 

Néhol viszont örülnek a hernyóknak. Ausztráliában sok helyütt tömegesen jelennek meg, avarral táplálkoznak, így részt vesznek a humusz termelésében – azt a munkát végzik el, amit másutt a földigiliszták.

 

Bábállapot

 

A lepkék életében a harmadik szakasz a bábállapot. (az átalakulás tudományos neve: metamorfózis). A bábállapot átmenetet jelent a mászó hernyó és a kifejlett, szárnyas lepke között. A hernyó beszünteti a táplálkozást, védett helyet keres, ott levedli külső bőrét, és meglehetősen kemény héjú bábbá változik. A héj védi, amikor teljesen átszerveződik a teste. Gyakran olvashatjuk, hogy a rovarok életében a bábállapot nyugalmi szakasznak tekinthető. Ez csak annyiban igaz, hogy külsőleg semmi sem látszik az elképesztően mozgalmas szerveződésből. Amikor már végbement a változás, előmászik a kifejlett lepke. A gyűrött, ráncos rovar ekkor még alig hasonlít a szépséges szárnyas jószágra, amilyennek ismerjük. Ehhez az kell, hogy a frissen előbújt rovar folyadékot pumpáljon a szárnyaiban lévő csövecskékbe, amelyeket ereknek nevezünk. Így azután hamarosan kifeszülnek a szárnyak, s a tarka pillangó vagy a moly szárnyra kaphat.


bab-allapot

 

Színek és minták

 

A lepkék tudományos neve - Lepidoptera – „pikkelyszárnyút” jelent.

 

szarny

Hogy nem alaptalanul kapták nevüket, arról meggyőződhetünk ha a lámpa fényében csapongó molyt megfogjuk, kezünkre finom „hímpor” tapad a lepkeszárnyról.

 

szines-pillango

 

Minden egyes parányi, finom pikkely színes lehet, de még finom bordák is díszíthetik a felületét. A pikkelyek úgy állanak a szárnyakon és a testek, mint az egymásra boruló tetőcserepek.

 

pillango-szarnya


Ezek a pikkelyek adják a lepkék színét, mintázatát és fémes színét.

 

Forrás: A tudás fája

értékelés