- -
5
Az óriáskígyók... valóban óriások?
Amikor óriáskígyókról beszélünk, többnyire a pitonokra és a boákra gondolunk. Ez a köznapi nyelvben bevett kifejezés a rendszertan állandó fejlődésének köszönhetően helytelenné, félreérthetővé vált.

Különösen azért adhat okot félreértésre az óriáskígyó elnevezés, mert a piton illetve a boafajok többsége a közhiedelemmel ellentétben nem nagy. Sőt olykor kifejezetten kistestűnek mondhatók.

Persze vannak köztük valóban gigászi méretű fajok, egyedek. Vélhetően a régmúlt időkben ezeket a nagytestű állatokat fedezték fel elsőként, így ragadt rajtuk az „óriás" jelző. A nagytestű piton és boafajok 3-5 méteresre nőnek meg. A világ leghosszabb kígyója egy 9,76 méteres kockás piton (Python reticulatus) volt. Az ennél hosszabb kígyókról szóló híresztelések mendemondákon alapulnak. Esetleg egy-egy rossz minőségű fotó, vagy lenyúzott, tehát megváltozott méretű bőr szolgál kétes értékű bizonyíték gyanánt. Testhosszukat tekintve a kockás pitonoktól nem sokkal maradnak el a nagy- vagy más néven zöld anakondák (Eunectes murinus). Az igazán nagytestű matuzsálemek (a kígyók ugyanis egész életük során növekednek) a vadászatnak és az élőhely csökkenésnek "köszönhetően" ma már nem kerülnek kézre.

 

kigyo-analis-karom
fotó: Ferencz Balázs Roland


Az óriáskígyók zöme általában 1-2 méteres testhosszúságot ér el. Kifejezetten kistestűek az Ausztráliában honos törpepiton fajok (Antaresia sp.), az észak-amerikai rózsaboák (Lichanura sp.) a gumiboa (Carina bottae), és a homokiboák (Eryx sp.) csoportja, melynek számos faja a földalatti életmódra tért át, valamint a ma már önálló családot alkotó Földiboafélék (Tropidophiidae). Az itt felsorolt nemzetségek, családok képviselői ritkán haladják meg az 50 cm-es testhosszt.

 

oriaskigyo
fotó: Ferencz Balázs Roland

Az, hogy ezeket a meglehetősen eltérő fizimiskájú és életmódú állatokat mégis egymással közeli rokonoknak tekintjük, egy anatómiai jellegzetességüknek köszönhető. Ezek a kígyók ugyanis a testükön hordoznak egy, a gyíkszerű őseikre emlékeztető bélyeget. Kloákájuk két oldalán egy-egy csökevényes, apró lábat, úgynevezett anális karmot találhatunk. Sőt, a fajok többségének törzsén belül a medenceöv és a combcsontok maradványai is megtalálhatók.

Kis túlzással tehát, a pitonokat és a boákat óriás- helyett akár „lábaskígyóknak" is nevezhetnénk. Bár ezek a lábak méretükből adódóan a helyváltoztatásban nem töltenek be szerepet, a hímek azért mozgatni is tudják őket, de ennek jelentőségéről egy későbbi írásban szólunk.

 

oriaskigyok-terrariumi-tartasa

Ha szeretnéd megvenni a könyvet, akkor megrendelheted az info@terrarisztika.hu e-mail címen vagy a www.terrarista.hu/oriaskigyo-konyv weboldalon

értékelés