A hüllőtartás legfontosabb szabályai és a CITES

Ha hüllőbeszerzésen gondolkodunk, akkor meg kell ismerkednünk a CITES-al is. A CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) az 1973. március 3-án megkötött, veszélyeztetett állatok és növények kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény rövidítése.

Az egyezmény ugyan visszaszorította a veszélyeztetett fajok kereskedelmi forgalmát a díszállat szaküzletekben, de sajnos megnövelte a kéz alatt, embertelen körülmények közt beszerzett és szállított állatok számát. Ráadásul nem kötelező minden országnak csatlakozni az egyezményhez, ezért képtelenség felügyelni a kereskedelmet és védeni az állatokat. Az meg már csak hab a tortán, hogy nekünk embereknek, persze az kell amiből kevés van, legyen az autó, ruha vagy állat, hiszen annál értékesebb és a szomszédnak biztos nem telik rá… Szerencsére Magyarország csatlakozott az egyezményhez, így nálunk a legtöbb hüllőt csak aláírt és lepecsételt CITES papírral lehet megvásárolni.

A bejelentési kötelezettség:

Az A mellékletbe tartozó összes fajt és a B mellékletbe tartozó szárazföldi teknősöket kötelező bejelenteni a hatóságnak. A hivatalos szervek nem csak a tenyészeteket tartják számon, hanem az egyes egyedeket is, ezért fontos minden állatot külön megjelölni mikrochippel. Az azonosító beültetését mindig állatorvos végzi, mert nem mindegy hova kerül az állatban (fajonként van szabályozva hova kell behelyezni a chipet).