Ismét megjelent Magyarország határán a sertéspestis

Az ASP emberre nem veszélyes, a sertéseknél viszont nem gyógyítható, a vírus iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

Az elmúlt hónapokban Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában is regisztráltak számos újabb megbetegedést. Az európai hatóságok igyekeznek megállítani a kórokozó terjedését: Csehországban irányított vadászatot tartanak, Romániában minden repülőtéren, folyami és tengeri határkikötőben fokozott ellenőrzést végeztek a hétvégén az illegálisan bekerülő betegség-közvetítő anyagok kiszűrésére.

A Nébih kiemelte: a sertéságazat fennmaradása és fejlesztése szempontjából az ASP behurcolásának megelőzése nagyon fontos minden érdekelt számára, ezért kérik, hogy a vonatkozó előírások és tanácsok betartására különösen ügyeljenek. Az ASP nagy gazdagsági kárt okoz a sertéstartóknak, felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A betegségtől addig mentes országokba, régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási, rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni a vírust.

A fertőzött és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni kell. Azon a területen, ahol az ASP-t megállítják, sertések szállítását, forgalmazását, felvásárlását szintén korlátozni kell, valamint az élő sertések, a sertéshús és a sertéshúsból készült félkész és késztermékek exportja sem engedélyezett.

A Nébih összeállított egy 11 pontos listát, ami a betegség megelőzésének szempontjából fontos tanácsokat sorol fel és egy 12 pontos listát, amelyet a vadászoknak érdemes betartaniuk. A tanácsok, illetve az ASP-vel kapcsolatos további információk a Nébih honlapján találhatók. A hatóság több ezer szórólapot oszt szét a betegség felbukkanása szempontjából legkockázatosabbnak ítélt Szabolcs-Szatmár Bereg megyében - közölték.

Ukrajnában újabb fertőző tetem

Kárpátalja két további térségében, a Técsői és a Volóci járásokban mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) kórokozóját elhullott vaddisznók tetemeiből, és ezzel fél év alatt hatra nőtt az ukrajnai megye azon járásainak száma, amelyekben ASP-vírusfertőzéstől elpusztult vaddisznókat találtak - közölte kedden az Ukrán Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat sajtószóvivői irodája.

A jelentés szerint az ASP kórokozójával fertőzött elhullott vaddisznókra a técsői járási mokrai erdőgazdaság és a volóci járási felsővolóci állami erdőgazdaság területén bukkantak. Az állatok tetemeiből vett mintákban a kijevi állami állatorvosi laboratóriumban mutatták ki az ASP vírusát - adta hírül az Unian hírügynökség.

Kárpátaljai hírportálok közlése szerint mindkét érintett járásban ülést tartottak a helyi állategészségügyi állami bizottságok, és döntöttek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében foganatosítandó intézkedésekről. Szerdára összehívták a hasonló megyei bizottság ülését is. Kárpátalján ASP-fertőzést első ízben a múlt év végén mutattak ki egy nagyszőlősi szálloda gazdaságában elpusztult vaddisznókban. Az azóta eltelt alig több mint fél év során a veszélyes állatbetegség megjelent a Beregszászi, Ilosvai és Ökörmezői járások területén, valamennyi helyszínen vaddisznók között.

Az elmúlt öt évben Ukrajna 23 megyéjében 236 ASP-s esetet regisztráltak, az idén már 88-at, szemben a tavalyi egész évi 91 esettel. Ukrán szakemberek szerint, ha az ASP terjedése a jelenlegi mértékben folytatódik, Ukrajna sertésállománya 2020-ig 1,4 millió egyeddel fog megfogyatkozni.