Juhtenyésztés: a cigája juh

2003 óta összesen 48 surlókor esetet erősítettek meg a cigája, a merinói, a javított valachian, a javított valachian x cigája és Suffolk fajtáknál. A surlókórban szenvedő juhok közül a merinói a közepes szintű veszélyeztetettségű R3-as csoportba tartozott. A surlókorban szenvedő cigája juhok többsége viszont a magas szintű veszélyeztetettségű R5-ös és közepes szintű veszélyeztetettségű R3-as csoportba tartozott. Egy közepes szintű veszélyeztetettségű és egy magas szintű veszélyeztetettségű PrP genotípus társítását mutattuk be Szlovákiában.

A tanulmány célja a Campulung Arges területén tenyésztett cigája juhok tejtermelésének mennyiségi és minőségi paramétereinek megállapítása volt, olyan körülmények között, amelyek felerősítik ennek a biotípusnak a tejtermelődési lehetőségeit a kiválasztási módszer által. A tejelválasztás időszaka alatti átlagos tejtermelés jó volt, 185 nap alatt 73,64 liter. Ezen belül viszont nagy eltéréseket észleltek, ami jó alapul szolgált a kiválasztáshoz. A tej minősége szintén jó volt, ami ennek a fajtának a biológiai lehetőségei alatt volt. Egy két oldalú állat átszállítást végeztek el a sík területről a hegyvidékes területre és fordítva, hogy mindkét tenyésztési környezetben vizsgálni tudják őket.

Tanulmányozták a gyapjú rostjainak vastagságát, eredeti hosszát, vízállóságát, erősségét és rugalmasságát, a bőr felépítését, az izzadság- és a zsírmirigyek kialakulását 18 és 30 hónapos kor között. Az így kapott adatokat egy- és két tényezős diszperziós elemzéssel dolgozták fel. Az eredmények szerint a hegyvidéken tenyésztett 18 hónapos állat gyapjúja finomabb és hosszabb volt, ami a 30 hónapos egyednél még nyilvánvalóbb jeleket mutatott. A síkságon tenyésztett anyajuhok gyapjának hátsó részén levő gyapjúszál mosási mélysége sokkal nagyobb volt, miközben az oldalsó gyapjú mindkét kategóriánál egyirányú volt, de nem olyan sikeres.

Mindkét korosztályú, síkságon tenyésztett juh esetében a gyapjú rostjainak erőssége kisebb volt és a rugalmasságát illetően nem tudtak határozott kapcsolatot megállapítani. A cigája juh tenyésztési körülményei nagyban befolyásolták a bőr felépítését: a hegyvidéki egyedeknek vastagabb volt a bőrük, miközben a szőrtüszők és az verejtékmirigyek sokkal mélyebben voltak. A hálószerű réteg sokkal vastagabb volt és olyan zsírsejteket figyeltek meg benne, ami a síkvidéken tenyésztett állatok esetében ritkán fordul elő. Az egyéves állatok testsúlyát, a két ellés közötti napok számát, a tejtermelő napok számát, a tej elválasztás időszaka alatti tejhozamot, a napi tejhozamot, a bárányok súlyát, a napi súly gyarapodást a leválasztásig, a bárány korát leválasztáskor is elemezték. Az eredmények az mutatták, hogy a  tenyésztett cigája juhnál volt a legmagasabb a tejtermelés. Az átlagos leválasztási arány a brit tejelő juhnál és a F1 brit tejelő juhnál volt. Az átlagos nyereség a leválasztásig a tejelő cigája juh esetében volt a legjobb, de a fajta izomfelépítése nagyon gyengének bizonyult. A bárányok javasolt eladási súlya 18-20 vagy >30 kg.

Mezőhegyesen a cigája 94.6% -a és a HCWM anyajuhok 95.4%-a fogant meg, miközben Kisszálláson 96 és 97%-a. Az ugyanolyan tenyésztési körülményekben lévő fajták között csak nagyon kicsi volt a súlykülönbség. Mindkét gazdaságban, a szoptatási időszak alatt a cigája juh nehezebb volt, de a leválasztás után már nem volt különbség az ugyanolyan körülmények között etetett és tenyésztett fajták között.

Mezőhegyesen a halálozási arány egy éves korig a cigája és a HCWM bárányok esetében 2.5 és 4.5% volt és Kisszálláson pedig 5.3 és 8.5%. Mezőhegyesen a cigája és HCWM anyajuhok zsíros gyapjújának súlya 4-60 és 6.24 kg volt, miközben a tiszta gyapjú hozam 2,07 és 2,36 kg között volt. Kisszálláson a fajta zsíros gyapjújának súlya 2,57 és 6,37 kg, a tiszta gyapjú súlya pedig 1,01 és 1,25 kg között volt. A cigája gyapjú minőségét, gyapjúszálának hosszát és erősségét, valamint a cigája és a HCWM juhok zsíros gyapjú súlyát illető adatok más forrásokból voltak idézve. Mezőhegyesen egy cigája anyajuh átlagos tej ermelése 44 liter, a HCWM juhé pedig 26 liter. Kisszálláson 52 liter az egyik esetben és 42 liter a másiknál. A HCWM fajtánál nagyobb bevétel jön a gyapjúból, míg a cigája esetében a tejtermelésből.

A cigája sokkal strapabíróbb és jobban bírja a kedvezőtlen körülményeket. Nagyobb hangsúlyt kell-e fektetni arra, hogy a HCWM vagy a cigája juhok tenyésztése a finomabb gyapjú termeléstől függjön-e, vagy pedig a durvább gyapjút és tejtermelést részesítik előnyben, mint ahogy azt a magyar gazdaság is teszi? Hat és négy Rambouillet merinót hoztak Rambouillet-ből és keresztezték a Slobozia-i kísérleti állomás cigája juhaival. A keresztezett juhok gyapjú minősége, annak finomsága nem mutatott jelentős különbséget a merinói fajtáétól. A keresztezett fajták keményebbek voltak és több tejet termeltek. Az embrionális fejlődés és növekedés, valamint a bőr hisztológiai felépítése mindkét fajtánál hasonló volt. A cigája nyáj egyedeinek olyan finom gyapjúja volt, mint a merinóinak. A cigája juhok fehér, fekete és rozsdaszínű gyapjúja a primitív Merinó fajtánál is megtalálható volt.

A Belgrádi Egyetem Kísérleti Állomásán használt cigája juhok esetében 1230 juh 543 egykét és 687 ikreket ellet. A különböző években a termékenységi átlag 126,3-150,7% között mozgott. Az egykék közül 2,39% halva született, 4,8% pedig iker volt. A leválasztásig 4,41 és 9,89% között pusztultak el. Az átlagos születési súly 4,48kg, az egykéknél 4,24 kg, az ikreknél 3,46 és 3,38 kg között volt. Az egykék napi átlagos súlygyarapodása 40-50 grammal nagyobb volt 20 naposan és 35 grammal nagyobb volt az ikreknél. Az egykéknél 1%, az ikreknél 6% volt fejlődésben visszamaradott. A 100 anyajuh egyke bárányainak összsúlya 2316 kg, a 100 anyajuh ikreinek súlya pedig 3513 kg volt. 40 egyke és 25 és 40 ikrek. A születéstől egészen 3 hónapos korig minden 10 naponta lejegyezték a súlyukat és a méréseket, 3 hónapostól 1 évesig pedig havonta.

Az adatokat statisztikailag elemezték. A következő eredményeket kapták: az ikrek születési súlya kisebb mint az egykéké, de a különbség statisztikailag nem jelentős. Az ikerek testsúlya körülbelül az egykék 80%-a. A szoptatási időszak alatt, az anyaállat etetési és tejtermelési körülményei normálisak, az ikrek növekedése nem lassúbb mint az egykéké. A leválasztás után az egykék és ikrek közötti különbség egyre kevésbé észlelhető. A 6 hónapos ikrek testsúlya több mint az egyke testsúlyának 90%-a. Az első életévükben különböző testméretek növekedésének intenzitása ugyanolyan az egykéknél és az ikreknél is, addig amíg ez a táplálástól függ. A cigája iker juhok tenyésztés sokkal kifizetődőbb és ezért az ikrek tenyésztése kellene legyen a cél.

Ennek a fajtának a történelméről és teljesítményéről is beszámoltak. Jelenleg, Lengyelországnak nem mutatnak nagy érdeklődést a cigája juhfajta tenyésztésére. Olyan példákat hoztak fel, amelyek megmutatják az elmúlt 30 évben hogyan növekedett a gyapjú-, a testsúly és a gyapjú minősége. Bizonyos számú gazdaságban 100 anyajuh 175 bárányt ellet, amiből csak 0.5-3% maradt terméketlen. A különböző gazdaságokban és területeken jelentős teljesítmény ingadozás van. Utalást tesznek a cigája juh használatára a keresztezett fajtákban. A legtöbbjük durva gyapjújú és a Zackel, cigája és ezek kereszteződéséből származó fajta. A keresztezés célja a gyapjú minőségének javítása és az elszíneződés eltávolítása. A fő tenyésztési vonások a dél bulgáriai fehér fajtától és annak típusaitól, a Purvomaitól és Stara zagorától, a rézvöröstől és annak típusaitól, az észak-kelet bulgáriai Shumentől, dél-keleti bulgáriai Karnobattól, a Svishtovtól, a fekete fejű pleventől, Rila kolostortól és a dél-nyugati Vaklatól származnak.

1956-ban 8600 askaniai, caucasiai, stavropol, szovjet merinói és cigája juhokat hoztak a Szovjetunióból mint továbbfejlesztett egyedeket. A 2 csoport kos által nemzett 145 és 72 bárány testsúlyának és testének méreteiről szóló adatokat táblázatba foglalták. A gyapjú a cigája juh jellemvonása volt, fehér, egyenletes és 50s-60s minőségű. A 6 hónapos fehér egyedek élősúlya 10%-kal kisebb volt mint a fajtatiszta cigája juhoké, de 2-3%-kal több húst termeltek. A fajtatiszta zackel juhot vagy az erdélyivel vagy frízivel kevert zackelt erdélyivel vagy frízivel keresztezték és a kívánt típust kiválasztották. A cél egy kemény, közepes- gyapjújú juh kitenyésztése, aminek a hegyi környezethez megfelelő csontozata van. Ezzel a módszerrel nagyon hasonló juhokat kaptak.

Annak ellenére, hogy felvidéki, mintsem hegyi környezetben tenyésztették ki őket, nagyon jól alkalmazkodtak a hegyvidékhez is. Nem vettek észre semmilyen változást a típusban, habár a teljesítmény kicsit csökkent. Szudétavidéken és a Kárpátokban a cigája juhokat zackel juhokkal keresztezték. A cigája nagyon jónak bizonyult a Szudétavidéken is. A gyapjú hosszának javítására a kent fajtával keresztezték. A Kárpátokban viszont a cigája kevésbé volt sikeres. Lengyelország hegyvidékein a Bochnia, Frízia és Zackel fajtákat keresztezték. A fríziai típus nagyon jól látható mindegyik keresztezésben. 1953 óta a Texel kosokat használta keresztezett anyajuhokkal biztató eredményeket mutatott. A Magyarországról származó cigája juhok könnyedén alkalmazkodtak a Szudéltavidékhez. Jobban beleillettek a helyi feltételekbe mint a fríziai juhok, amely egyes területeken honos és ugyanolyan ellenálló mint a zackel, amit szintén az időtájt vezettek be.

A gyapjú minőségét, a hozamot és a tejtermelést illetően viszont a zackel juhok fölött állnak. A cigája átlagos gyapjú hozama 2,86 kg volt, a zackelé pedig 1,92 kg, a tejtermelés 42 kg a zackelé 30 kg volt, a 10 napos szopós bárányok mellett. 1995-ben egy 568 juhból álló nyájat figyeltek meg 800 méter magasságban, amiben F1-es egyedek voltak, a cigája és a merinói későbbi kereszteződése. Újból a tiszta cigája nagyszerűen alkalmazkodott a hegyvidéki körülményekhez és a keresztezett fajták felett állt. A cigája kosok és a zackel anyajuhok kedvező párosítás voltak ami a két fajta testfelépítésének vonásait illeti. A gyapjú kevert típusú volt, de magasabb volt a gyapjú szőr-aránya min a zackelnél. A keresztező kísérletbe romney marsh juhokat is bevontak.

Az intenzíven etetett kereszteződések 8,18-10,6%-kal több jó minőségű húst termeltek. A csont hozama csökkent, de a húsé nőtt a tápanyag növekedésnek köszönhetően. A keresztezett fajták húsában kevesebb volt a nedvesség- és magasabb volt a zsírtartalom és az energia érték, mint a tiszta fajtájú juhoknál. A keresztezett és a legelőkön nevelkedett cigája juhok húsában hasonló volt az aminosav összetétel. A Saratov területén lévő kísérleti gazdaságban a cigája juhok esetében a 3 1/2- 4 1/2 éves kosok ondójával megtermékenyített 4-5 éves nőstény bárányoknál volt a legmagasabb az ellési arány. 1 éves korig az élősúlyban és a gyapjú súlyában nem volt jelentős különbség a szülők életkorától függetlenül. Észak Ossetia Rostov tartományából importált cigája juhoknál csökkent a gyapjú- és a testsúly. 1964-ben 150 cigájat Észak kaukázusi, romney marsh, lincoln, border leicester vagy cigája fajtával kereszteztek. 1 éves korban a keresztezett csoportok gyapjú súlya meghaladta a tiszta fajtáét, az előző romney marsh és lincoln kosok által nemzett fajták maximumát érte el. A gyapjú hosszúsága is nagyobb volt a keresztezett fajtáknál mint a tiszta fajtáknál, miközben a lincoln keresztezésnél volt a legnagyobb.