A zsiráf (Giraffa camelopardalis)

Fizikai jellemzők

Gyakran találjuk meg ókori fal és barlangrajzokon. Afrikán kívül ismeretlen lévén, ez az állat annyira felkeltette az ember érdeklődését, hogy néha diplomata ajándékként küldték más országoknak. Az egyik legkorábbi feljegyzés egy zsiráfról beszél, melyet "Melindaból" (feltehetőleg Malindi) Kenyában, küldtek Kínába 1415-ben. Azt hitték róla, hogy egy teve és egy leopárd keresztezése, egy olyan hiba, melyet a zsiráf tudományos nevével örökítettek meg, Giraffa camelopardalis.

A zsiráf a legmagasabb élő állat, mely egyedülállóan alkalmazkodott a gazdag növényzethez, mely más növényevő állatok számára elérhetetlen. Eltérő a járásuk, mert egyszerre mozgatják az egy oldalon levő lábaikat, előbb a jobb, utána a baloldalon lévőket. Vágtatás közben viszont egyszerre lendíti a hátsó lábait előre, elérve az 55 km/h sebességet. Szokatlanul rugalmas erekkel rendelkezik melyben egy sor szelep van; ez segít kiegyensúlyozni a hirtelen felgyülemlett vért (megakadályozva az ájulást), mikor felemeli, gyorsan leereszti vagy lendíti a fejét. A zsiráf „szarvai" igazából dudorok, melyek a szemei fölött be vannak bőrrel és szőrrel vonva. Védik a fejet a sérülésektől.

Mi ilyen jó haverok vagyunk...

Előfordulási helye

A zsiráfok száraz szavanna területein találhatók meg, a Sahara déli részén, ahol fák nőnek.

Viselkedés

A zsiráf nem-territoriális, szociális állat. Nagyon nyitott és laza csordákban él, melyben nincs egy meghatározott vezető vagy egyed, amelyik koordinálná a csorda mozgását. Ez a struktúra tükrözi a tényt, hogy a mérete szükségtelenné teszi a "számukban rejlik a biztonságuk "taktikát. A dominanciát a hímek "nyakazással" döntik el. Ilyenkor a fejüket lendítik egymásnak, ezzel felmérve egymás erejét.

A fiatalok dajkacsoportjai magukra vannak hagyva napközben, mialatt az anyák táplálkoznak. A 2 méter magas borjak akár 2,5 cm-t is nőnek egy nap alatt. 2 hónap után a fiatal zsiráfok már faleveleket esznek, és 6 hónaposan már aránylag függetlenek az anyjuktól. Akár a korai elválasztást is túlélik 2-3 hónaposan. Noha csak kevés ragadozó támad meg egy felnőtt zsiráfot, az oroszlánok, hiénák és leopárdok áldozatokat szednek a fiatalok soraiban. A tudósok úgy becsülik, hogy az újszülöttek egynegyede éli túl az első évüket.

Most jöttem a világra...

Étrenje

A zsiráfok olyan régiókban tanyáznak, ahol egész évben van táplálék. Kevés vizet isznak, sokáig kibírják víz nélkül is. Alkalmanként esznek füvet és gyümölcsöket a fákról, de a fő táplálékforrásuk az acacia fa. A fa éles tüskéi láthatóan nem akadályozzák meg a zsiráfot, mely hosszú, izmos nyelvvel rendelkezik, alkalmazkodott ahhoz, hogy kiválassza, begyűjtse és letépje a lombozatot. A zsiráf szelektíven táplálkozik, és noha 16-20 órán keresztül eszik egy nap, ez alatt, csak 29,5 kg lombozatot fogyaszt el. De képes megélni csak napi 7 kg táplálékon is.

Ragadozók és fenyegető tényezők

A zsiráf farkát sok afrikai kultúra becsüli nagyra. Már csak a szerencsehozó karkötő, amulettek és nyakláncok iránti vágy, arra késztette az embereket, hogy csak a farkáért megöljék a zsiráfot. Könnyű elejteni őket, ezért az orvvadászatuk (ma már inkább a bőrükért és húsukért) máig tart.

Tudtad, hogy?

• A hosszú nyaka ellenére, a zsiráfnak csak 7 nyakcsigolyája van, akárcsak az embernek és a legtöbb emlősnek.

• Noha gyakran látni csoportban őket, nem alkotnak összetett szociális csoportokat, mint más, síkságon elő állatfajok. Laza egységeket alkotnak, melyek állandóan változnak az összetételükben.