Mangalica: szalámi vagy kedvenc?

Törékeny, fitos orrú, göndör szőke vagy vörös, sőt fiatalon még karcsú is: csupán a hosszú combok hiányoznak a mi zsírsertésünkről, a mangalicáról. Reinkarnációja a téliszalámi.

Mangalica, mint házikedvenc?

Tarthatunk kutyát, macskát, lovat, de miért ne tarthatnánk malacot is házikedvencként? Sertésből van választék bőven: van törpe, csüngőhasú és itt van a mi magyar mangalicánk is. Kistestű, vékony csontozatú és még göndör is. Neki köszönheti a magyar sertéstenyésztés az európai ismertséget. A mangalica ősi magyar zsírsertés. Régebben főleg az ország középső részén volt elterjedt, de ma már mindenhol megtalálható - igaz, jobbára egészséges húsáért és nem kedves mivoltáért tartják.

A mangalica gyapjas szőrével bárányra emlékeztet

A mangalica szőkeként hódít

Testét egyöntetű, göndör szőr borítja, melynek 4 színváltozata ismert. Természetesen van szőke, fecskehasú, fekete (mely mára kihalt) és vörös. Feje kicsi, fülei hatalmasak és előre lógóak. Torka nagy, nyaka széles, hengeres és meglehetősen rövid. Törzse közepesen hosszú, háta jól izmolt, feszes. Mellkasa mély, a hasa pedig nagy (ahogy ez egy malactól elvárható). Fara csapott, lábai rövidek.

Mangalica anya és kismalaca

Amiért szeretjük a mangalicát...

A mangalica lassú fejlődésű, korán érő, szapora (5-6 malacot fialó) sertés, mely kiválóan bírja és igényli is az extenzív, külterjes tartást. A szabadban kedvére legelészhet, futkoshat, pihenhet, magyarul nyugodt életet élhet. Az ilyen tartásnak köszönheti jó minőségű, sötét húsát, amely a bio-élelmiszerek kedvelőinek körében is elismerésnek örvend. A mangalica húsának alacsonyabb a víztartalma, mint a intenzíven tartott sertésnek, ezért kifejezetten alkalmas jó minőségű szárazáru és hosszú érlelésű sonkák gyártására. A gyorsérlelésűek ugyanis a mai tudásunk szerint nem mindig egészségesek. A hús márványozottsága ízletessé teszi a terméket, hiszen az ízanyagok olyan aromás vegyületek, amelyek zsírban oldódnak.

A mangalicát általában húsáért tartják

A mangalicát tehát inkább a húsáért és nem a kutya helyettesítőjeként tartják. De mivel az egészségtudatos táplálkozás hívei közt van sikere, nincs rossz sora, hiszen az ökológiai állattartásban ügyelnek az állatok jólétére (angolul: animal welfare) . Életük során megkapnak mindent, amire szükségük van, legfőképpen a nyugalmat (a sertések különösen rosszul tűrik a stresszt), az egészséges táplálékot és az antibiotikumoktól mentes életet.