Denevér- és madárbarát módon is felújíthatóak az épületek!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fontosnak tartja a korszerűtlen épületek utólagos külső szigetelését és a nyílászárók cseréjét, ami jelentősen csökkenti hazánk energiaigényét és környezetterhelését. A szervezet ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az épületfelújítások óhatatlanul megsemmisítik azoknak a védett, vészesen fogyatkozó fecskéknek és denevéreknek az élőhelyeit is, melyek települési jelenléte ugyanakkor egyre fontosabb, jól felfogott érdekünk is. Szerencsére rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, melyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek!

A lakástulajdonosok, kivitelezők közül nagyon sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a védett állatokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényelnek. Így fordulhatott elő idén januárban az a nagy sajtóvisszhangot vető ügy Esztergomban, ahol becslések szerint több ezer védett denevért falaztak be a nem megfelelően végzett őszi szigetelési és nyílászárócsere munkálatok közben.

Pedig ebben az esetben is lett volna megoldás!

A megyei kormányhivatalok az időben beadott kérelmek alapján a szaporodási időszakon kívül engedélyezik:

• a denevérkolóniák kilakoltatását nyár végén és ősszel 08.15-10.31., tavasszal 04.01-31.;
• a fecskefészkek eltávolítását pedig fél éven át 10.01-03.31. között.

Ugyan ilyen fontos lenne, hogy a tulajdonosok a felújításkor óhatatlanul felszámolt lakó- és fészeküregeket, fecskefészkeket a megújult épületeken vagy ezek közelében néhány ezer forintos költséggel pótolják is mesterséges odúkkal és műfészkekkel.

Felére csökkent a hazai fecskeállomány!

A hazai fecskeállomány az élőhelyek romlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is riasztó mértékben megfogyatkozott, felére (!) csökkent az elmúlt másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és a mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.  Ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nem csak törvénytelen, de ellentétes jól felfogott érdekünkkel is.

A klímaváltozás egyik következményként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek és rovarkártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek növényi kártevő rovarokkal táplálják a fiókáikat, a baglyok pedig százával pusztítják az egereket és patkányokat. Ha megsemmisítjük ezeknek a szúnyog-, kártevőrovar- és rágcsálóvadászoknak a lakott területeken és az épületekben levő szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy eközben súlyosan veszélyeztetjük környezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági potenciálját. Szemléletes példája ennek a sajnálatos módon 97%-ban idegmérgek alkalmazására építő hazai szúnyogirtási gyakorlat, ami nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a haszonnövényeinket beporzó fajok tucatjait is elpusztítja.

Szerencsére rendelkezésünkre állnak azok, az MME Madárbarát kert programjában széles körben és nagyon jó hatékonysággal alkalmazott lakssági eszközök, melyek segítségével olcsón és egyszerűen pótolhatóak ezek a fészkelőhelyek és lakóüregek:

• mesterséges fecskefészkek: http://www.mme.hu/mu_fecskefeszkek
• mesterséges sarlósfecskeodúk: http://www.mme.hu/sarlosfecskeoduk
• veréblakótelep-odúk: http://www.mme.hu/vereblakotelep-odu
• egyéb mesterséges madárodúk és költőládák: http://www.mme.hu/oduk_es_koltoladak
• mesterséges denevérodúk: http://www.mme.hu/deneverodu
• az MME Madárbarát kert programja: http://www.mme.hu/madarbarat_kert_program