Tyúkfajták: az orpington

A baromfi kisgazdák beleszerettek az orpingtonba, mert egy tanítható, könnyen kezelhető és szép tyúkfajta, amely kevés helyet igényel, jól tojik és a húsa is finom. A legtöbb kitenyésztett tyúkfajta veszélyeztetett és nagyon ritka, de az orpington (barnássárga, fekete, fehér és kék) népszerűsége egyre növekszik az Egyesült Államokban, és a házi tenyésztők könnyebben beszerezhetik.

Eredete

William Cook, az Angliai Kent megyében lévő Orpingtonban élő tenyésztő, 1886-ban fejlesztette ki az orpington nevű tyúkfajtát. A tenyésztéshez fekete Minorka, fekete Plymouth Rock és Langshan fajtákat használt, amiből fekete madár lett, palaszürke lábakkal és egy taréjjal. Ezek a madarak két célt is szolgáltak, mégpedig kitűnő tojásrakók, és rendkívül nagyok, ezért nagy a húshozamuk. Az 1980-as években, amikor az orpingtont először mutatták be Amerikában, a hagyományos csirkéknek sárga bőrük és lábszáruk volt. A tenyésztők eleinte féltek, hogy az amerikaiak nem fogják elfogadni a fekete lábú és fehér bőrű fekete orpingtont, vagy a fehér vagy rózsaszín lábú és fehér bőrű barnássárga és fehér orpingtont.

Cook legyőzte az amerikaiak kezdetleges előítéletét a fajta iránt, folyamatos sajtónyomtatásaival, a könyvei (A baromfitartók kézikönyve), és folyóiratai (A baromfinapló) segítségével. Amikor Cook meghalt, 1904-ben, az orpington jó úton haladt, hogy az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb tyúkfajtája legyen. Sajnos az orpington népszerűsége csökkent a többi kitenyésztett fajtával együtt, miután a tenyésztők a kinézetet kezdték előnybe helyezni a termeléssel szemben.

Temperamentuma

Az orpington barátságos, türelmes tyúkfajta. Szabadon vagy bekerítve is lehet tartani, ahol a ragadozók nem jelentenek veszélyt a számára. Erős túlélő ösztönnel rendelkezik, és a veszély első jelére a ketrecébe menekül. Az orpingtonok békések, és nagyon jó anyák. A jércék is gyakran kotlanak (ülnek a tojásaikon amíg azok kikelnek).

Színváltozatai

Az orpingtonok nagy színskálával rendelkeznek. Van például porcelán, kendermagos, fogolyszínű, fekete szegélyes, és vörös, nem csak a ma is ismert fekete, kék, barnássárga és fehér. A barnássárga orpington, az aranysárga és barnássárga tollaival a leggyakoribb jelenség.

Fekete orpington: fekete csőr, barna szem, fiatal csibéknél fekete, felnőtteknél palaszürke lábszár, fekete tollazat.
Barnás-sárga orpington: rózsaszín - fehér csőr, vöröses-barnás szemek, rózsaszín - fehér lábszár, barnássárga tollazat.
Fehér orpington: rózsaszínes-fehér csőr, vöröses-barnás szemek, rózsaszínes-fehér lábszár, fehér tollazat.
Kék orpington: fekete csőr, barna szemek, ólomszürke lábszár, kékes palaszürke tollazat.

Tulajdonságai

A kakasok általában 4,5 kilót nyomnak, de elérhetik az 5-öt is. A jércék átlagos súlya 3,5 kiló. A lábuk bőrszínű, egyetlen taréjuk közepes méretű, öt csipkével. Áll- és füllebenyük közepes méretű és vörös. Az orpington tollazata sűrű, tömött, szabályosan fedi a testüket. Mellük mélyen fekvő, a hátuk a farok résznél megemelkedik.