- -

Mit kell tudnunk a macska veszettségéről és álveszettségéről?

5
Mit kell tudnunk a macska veszettségéről és álveszettségéről?
Háziállataink közül inkább a macskára jellemző, hogy veszettséggel fertőződik, mert rájuk nem vonatkozik a kötelező veszettség elleni oltás, de számukra is van vakcina, ami ugyanúgy megvédi őket, mint a kutyákat.

Veszettség


A veszettség vírusa a Rhabdovírusok családjába tartozik, a világ minden táján előfordul. Nálunk korábban a velünk élő kutyák terjesztették leginkább, de az évenkénti kötelező veszettség elleni oltásnak köszönhetően, viszonylag ritka. Most már inkább a vadon élő, veszett rókák marása útján terjed, ugyanis megmarhatják háziállatainkat, vagy akár az embert is.

 

Mit kell tudnunk a macska veszettségéről és álveszettségéről?

 

Háziállataink közül inkább a macskára jellemző, hogy fertőződik, mert rájuk nem vonatkozik a kötelező veszettség elleni oltás, de számukra is van vakcina, ami ugyanúgy megvédi őket, mint a kutyákat. A veszettség vírusára minden melegvérű állatfaj fogékony, a húsevő állatok játszanak szerepet a terjesztésében marásukkal, míg a növényevők vagy az ember zsákutcának tekinthetők.

Lappangási ideje (5 nap-fél év) attól függ, hogy mennyire esik távol a központi idegrendszertől a marás. A vírus az idegsejtekben szaporodik és az idegsejtekben haladva jut el a központi idegrendszerbe, kikerülve az immunrendszert. Ezt követően elszaporodik a nyálmirigyekben, szemben és egyéb szervekben.

Tünetek: Áltaban viselkedésbeli változások jellemzőek.
A veszettségnek két típusát különböztetjük meg:

Klasszikus vagy dühöngő veszettség:

Először bágyadtság jellemző, nyálzás, változó étvágy, rekedtes hang. Majd az állat ingerült lesz, minden ok nélkül támadóvá válik. Macskára kivétel nélkül mindig dühöngő veszettség jellemző, általában "fejre megy". Majd az állat lebénul: a torokbénulás miatt nem tud nyelni, nyálzik, kancsalság, testszerte bénulások jellemzők végül az állat pár nap alatt elhullik. 

Csendes veszettség: Kimarad a dühöngés, a kezdeti tünetek azonnal bénulásba mennek át. A betegség itt is halálos kimenetelű.

Kezelés, megelőzés: Védőoltás van ellene. Klinikai tünetek megjelenése után kezelésük esélytelen, a megbetegedett állatok kivétel nélkül elhullanak. Mivel zoonózis (állatról emberre terjedő), ezért bejelentési kötelezettség alá tartozik, ezért ilyenkor az állatorvosnak az érvényes állategészségügyi jogszabályok szerint kell eljárnia, és ezeknek az állatoknak hatóságilag tiltva van a gyógykezelésük.

Mit kell tudnunk a macska veszettségéről és álveszettségéről?

Aujeszky-betegség (álveszettség)


A betegséget herpesz vírus okozza.  Több fajt megbetegítő vírus, emlősökben, madarakban kisrágcsálókban végzetes kimenetelű idegrendszeri betegséget okoz, kizárólag a sertés képes túlélni, ezért kizárólagos terjesztője. Nevét Aujeszky Aladárról kapta, aki 1902-ben fedezte fel a betegséget és különítette el a veszettségtől. A kutya, macska elsősorban nyers sertésbelsőségekkel (különösen gége, tüdő) fertőződnek. A veszettség vírushoz hasonlóan az idegekben szaporodik, és szintén a központi idegrendszert károsítja: agyvelőgyulladást okoz. Kialakulásakor 2-4 napos lappangási idő figyelhető meg, a kutya először bágyadt, majd kíméletlenül vakarják a fejüket, esetleg egyéb testrészüket, legtöbbször véresre. Esetenként nehezen vagy szaporán lélegeznek, ugyanis a vírus károsítja a tüdőt és a szívizmokat is. Az állatok izgatottak, nyáladzanak, de a kifejezett agresszivitás nem jellemző.

Macskánál kevésbé jellemző viszketegség. Ők izgatottak, folyamatosan nyávognak, torokbénulás miatt általában folyamatosan csorog a nyáluk. A macska sem tanúsít dühöngő magatartást, de elővigyázatosságot igényel, ugyanis tudatzavara miatt megharaphat, megkarmolhat másokat.

A megbetegedett állatok kivétel nélkül mindkét fajnál elhullanak.

Kezelés, megelőzés: Nincs ellene védőoltás, a legjobb védekezés az, hogy kedvenceinkkel soha nem etetünk nyers sertéshúst.

értékelés