Ízületi betegségek: artritisz és artrózis

CÍMKÉK lovak
Ízületi betegségek: artritisz és artrózis
Hogyan kezdődnek a mozgásszervi betegségek? Mi jellemzi az ízületi gyulladást, az artritiszt? Mi jellemzi az ízületi kopást, az artrózist? Mindenre választ adunk a cikkben!

Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a mozgásszervi betegségeket, akkor azok eredete nemcsak maga az ízület lehet, hanem számos egyéb helyről indulhat ki fájdalom.

lolabak


A mozgásszervi panaszokkal állatorvoshoz fordulók esetében, tehát nem kizárólag az ízület megbetegedéséről van szó, hanem egyéb okokat is mindig szem előtt kell tartanunk. Szorosan az ízületet érintő betegségek, leegyszerűsítve 2 nagy csoportra oszthatóak.

A gyulladásos, valamint a kopásos, vagy más néven degeneratív ízületi megbetegedések. Nagyon fontos elkülöníteni a két csoportot, hiszen a kezelési terv is egészen más. Izületet érintő betegségek A csontok ízületekben kapcsolódnak egymáshoz, melyek lehetővé teszik a csontok egymáshoz képest történő elmozdulását, azaz magát a mozgást.

Az ízületeket izmok mozgatják. Az izmok összehúzódása az ízületek mozgását eredményezi. Az ízületet alkotó csontvégeket porc borítja, mely az ízület súrlódásmentes mozgását teszi lehetővé. A porc ezen kívül az ízület védelmét is szolgálja, mivel rugalmas állománya felfogja és elnyeli az ízületet érő ütést, húzást-nyomást, rázkódást. Az ízületeteket ízületi tok fogja össze, melynek ízületi belhártyája által termelt néhány cseppnyi folyadék az ízület súrlódásmentes mozgását segíti elő. Az ízületeket az ízületi betegségek szempontjából elhelyezkedésük szerint három csoportra oszthatjuk.

Az első csoportot a gerincet alkotó csigolyák között lévő, azok nyúlványai által alkotott kisízületek alkotják.
A második csoportba az úgynevezett nagyízületeket - mint váll-, térd-, csípőízület, stb. - soroljuk.
A harmadik típusba az úgynevezett kisízületek tartoznak

A mozgásszervi betegségek közül leggyakoribb az úgynevezett kopásos ízületi bántalom, szakszóval artrózis. Ez a betegség az évek előrehaladtával mind gyakoribb, ami azonban nem jelenti azt, hogy az életkorral törvényszerűen jár együtt. Az artrózis oka lényegében az ízületi porc folyamatos leépülése, pusztulása, a porc rugalmatlanná válása. A sokáig fájdalmatlanul zajló betegség következtében egy idő után az ízület csontvégeinek szerkezete is - röntgenvizsgálattal kimutathatóan - megváltozik. Ennek következtében a mozgás már nem olajozott és fájdalommentes. Az ízület mozgástartománya mind szűkebb lesz.

A másik gyakori és egyben súlyos mozgásszervi betegség a gyulladásos ízületi bántalom, szakszóval artritisz. Ez lényegében az ízületi belhártya gyulladásával kezdődik, majd a gyulladás az ízület más alkotóelemeire is átterjedhet. Gyulladást okozhat sérülés, de gyulladáshoz vezethet a külvilágból a szervezetbe jutott kórokozó is


Mi jellemzi az ízületi kopást, az artrózist?


Az esetek nagy részében sokáig tünet- és panaszmentes az artrózís. A kopás lassú, fokozatos előrehaladtával az illető ízületet alkotó csontok röntgenvizsgálattal látható képe is megváltozik. A kopásos ízület ,terhelésre fokozódó fájdalma, az ízület mozgástartományának beszűkülése okoz panaszokat, melynek következtében romlik az ízület használhatósága. A szervezet a beteg ízületre jutó terhelés okozta fájdalom ellen úgy védekezik, hogy a terhet a szomszédos ízületekre hárítja át, minek következtében azok túlterhelése lép fel.


Mi jellemzi az ízületi gyulladást, az artritiszt?


A gyulladásos ízületi panaszok érinthetnek egy, néhány, vagy egyszerre sok ízületet. Az artritisz oka az esetek egy részében a külvilágból) a szervezetbe kerülő kórokozó által gerjesztett ízületi gyulladás, míg más esetekben a szervezet védekezőrendszerének, az immunrendszernek valamilyen hibája vezet ízületi gyulladáshoz. A szervezetbe jutó kórokozó az esetek egy részében kimutatható az érintett ízületben, ilyenkor heves, viharos lefolyású, a beteg rossz általános állapotával, lázzal járó, gyorsan kialakuló ízületi duzzanattal találkozunk. Amennyiben a kórokozó maga nem mutatható ki az érintett ízületekből, a tünetek kialakulása általában lassabb.

 

lolab_zuleti_kopas


Hogyan kezdődnek a mozgásszervi betegségek?


Erősen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a kopásos betegség, függetlenül attól, hogy a gerincen, a nagyízületeken vagy a kisízületein jelentkezik, lassan kezdődik, és hónapok, esetleg évek alatt vagy még később okoz jelentősebb fájdalmat, és vezet fokozatosan az illető ízület "berozsdásodásához", fájdalmas mozgásbeszűküléséhez.. A gyulladásos ízületi betegségek, ha gennykeltő baktériumok okozzák a gyulladást, gyorsan (néhány óra, vagy egy-két nap) alakulnak ki, míg más esetekben hetek, sokszor hónapok alatt fokozatosan lappangva kialakuló ízületi fájdalom, nyomásérzékenység, duzzanat formájában jelentkeznek (pl. PCP).

Nagy jelentősége van annak, hogy az orvos gyógyszeres kezelések között a megfelelő pillanatban a megfelelő fizioterápiás kezelésikombinációt írja elő.

 

További infó:
www.lokezeles.hu

értékelés