Miért "ragadnak össze" párzás után a kutyák?

A kutyák párzásának érdekessége, hogy a párzás során a szuka és a kan hosszú időre "összeragad", azaz nem tudnak szétválni (s a szétválást nem is szabad erőltetni).

Korábban sokféle elmélet született a jelenség okának magyarázatára. A félreértések abból adódtak, hogy először az "összeragadást" a párzást követő jelenségnek tekintették, mintegy "utóhatásnak". Pedig valójában ez a jelenség a párzás, az ejakuláció része, mégpedig annak igen fontos (leghosszabb) 3. fázisa. Akkor nézzük röviden a kutyák ejakulációjának 3 fázisát:

1. fázis: Rövid, legfeljebb 1 percig tartó folyamat, melynek során kis mennyiségű, víztiszta folyadék ürül (gyakorlatilag spermium mentes) - előkészíti a "terepet" a spermiumok számára.

Ezt követően létrejön az összeragadás, a kan lefordul a szukáról (párzó mozdulatok már nincsenek).

2. fázis: Viszonylag rövid ideig tart (1-2 perc), ilyenkor ürülnek a spermiumok. Ez a váladék tejfehér színű, sűrű.

3. fázis: Ez a leghosszabb szakasz, és a legnagyobb mennyiségű váladék ilyenkor ürül. Tulajdonképpen a prosztata váladékáról van szó, amely víztiszta, hígan folyó. Ennek ürülése akár 20-30 percig (extrém esetben még hosszabb ideig) is eltarthat. Az összeragadás tehát tulajdonképpen a 2-3. fázishoz tartozik, és azt a célt szolgálja, hogy a kannak legyen módja befejezni az aktust a minél biztosabb termékenyülés érdekében. Eközben már nincsenek párzó mozdulatok, az állatok viselkedése sokkal inkább kellemetlen, szorult helyzetre utal, pedig még ez is a párzás, az ejakuláció része, mely során a kan folyamatosan üríti a prosztataváladékát. Miután az ejakuláció lezajlik, gyorsan bekövetkezik az elernyedés, és a pár szétválik.

Az említett összeragadás fontosságára, a sikeres termékenyülésben játszott szerepére utal az a megfigyelés is, hogy ha a párzás során a kan összeragad a szukával, sokkal nagyobb a vemhesülés valószínűsége, mint ha nem ragadnak össze.