A német juhászkutya kialakulásának története

A német juhászkutyának a történetében megvan minden, ami egy sikeres film készítéséhez kell: meteorszerű felemelkedés a semmiből a siker és a hírnév szédítő magasságába, tragikus süllyedés a szerencsétlenségbe és hírhedtségbe majd bátor harc a visszatérésért.

A nagy visszatérő

Rendben, ez a jelenet. ’ Te vagy a bukott hős – mindenkinek a kedvence voltál, kitüntettek mindegyik háborúban a bátorságodért az I. világháború óta, rendőri és mentési munkás, vakvezető, a család védőelmezője, kemény atlétikus, szép, jó kutyafajta, film és TV sztár – minden voltál. De mindez a múlté. Most lent vagy – nagyon lent. A sikered rossz embereket érdekelt és magukkal húztak. Elveszítetted az egészségedet, a kedvedet, a hírnevedet. Voltak híresztelések sérült, sőt még megölt emberekről is. Történetek keringtek arról, hogy olyan béna voltál, hogy járni sem tudtál, rossz fénybe helyeztek. Voltak emberek, akik átmentek az úton csakhogy ne találkozzanak veled. A dolgok nem állnak fényesen. De szerencsédre még mindig vannak jó emberek melletted - olyanok, akik melletted álltak ezek alatt az évek alatt. Újra a csúcson lehetsz és te elszánt vagy.’ Fény, kamera – csapó!

A sikered rossz embereket érdekelt és magukkal húztak

Sajnos ez nem egy forgatókönyv szövege és az igaz történet végét még meg kell írniuk valós embereknek és kutyáknak, akik most is dolgoznak a boldog végkifejletért.

Hogyan alakult ki a német juhászkutya fajta?

A történet a XIX. század végén kezdődik Németországban azzal az emberrel, aki állítólag megformálta az eredeti németjuhászt, Max von Stephanitz-al. Stephanitz összegyűjtötte a legjobb juhászkutya fajokat és megalkotta azt a fajt, amit az Amerikai Kennel Club (AKC) így ír le ’munkakutya, amelynek romlatlan karaktere párosul azzal a testtel és testtartással, ami a kemény munkához kell, ez lévén az elsődleges célja.’ Azáltal, hogy szigorú standard, képezhetőség és fizikai képesség alapján tenyésztették, Stepganitz és a követői a szerény juhászkutyákat Deutsche Schaferhunde-vé (szó szerint német juhkutya) változtatták, egy sokoldalú dolgozó fajtává, amely szinte minden területen ékeskedik, amely nyitva áll a kutyák előtt.

Ugyanakkor a fajta külsejét ahhoz a standardhoz kötötték, amelyet ma németjuhászként ismerünk: egy nagy, erős kutya farkasszerű fejjel és egyenes fülekkel és vastag közepes hosszú dupla szőrzettel, a színe általában pirosas barna fekete foltokkal, beleértve a fekete pofáját és a hátát, ahol a szőrzetnek kissé világosabb színe van, szürke vagy aranyszínű. A teljes fekete szín szintén elfogadható, de a fakó, elmosódott színeket általában rosszallással nézik.

Egy nagy, erős kutya farkasszerű fejjel

Hollywoodi csillagok

1925-ben a németjuhász az Egyesült Államok legnépszerűbb kutyafajtájává vált, részben a Rin Tin Tin és a ’Strongheart’ című filmekben szereplő hősies sztároknak köszönhetően, mind a két kutyának klasszikus németjuhász külseje van és híresek (mindkettőnek van csillaga a Hollywoodi Hírességek Sétányán). Az 1920-as években, amikor a németjuhász népszerűsége elkezdett dominálni, a fajta csak egy pár évig esett ki az Amerikai Kennel Club top tíz listájáról a II. világháború alatt, amikor minden ’német’ hazafiatlan dolognak minősült.

Az utóbbi ötven évben a németjuhász az első négy kutyafajta között volt, ezt a helyezést más fajok még csak meg sem közelítik.

A németjuhászok elnökök (Franklin D. Roosevelt, Herbert Hoover, JFK), előadók (Jake Gyllenhaal, Shania Twain), írók (Robert Ludlum, Maurice Sendak), és más hírességek (Gene Roddenberry, Picasso) féltett társai voltak. Sajnos a németjuhászok iránti nagy igény olyan embereket célzott meg, akik könnyen akartak pénzhez jutni ezeknek a népszerű kutyusoknak a tenyésztésével és eladásával, akiknek nem volt érdekeltségük vagy ismeretük a genetika, az egészség vagy a temperamentum területén. A szegényesen tenyésztett és nevelt kutyáknak elkezdett rossz hírnevük lenni, mert hiperaktívak, harapósak és egészségtelenek lettek. A csípőízületi diszplázia (egy örökölt betegség, aminek következtében a csípő ízületek károsodnak és így a kutya sántává válik) rányomta bélyegét a németjuhászra, bár a köztudatban jóllehet ez a betegség sok kutyafajtánál jelen van nem csak a németjuhásznál.

A féktelen túltenyésztés és az imázs problémák ostroma alatt a németjuhászok világa megosztottá vált, különböző csoportok elkülönítették magukat a nagyközönségtől azért, hogy megvalósítsák saját elképzeléseiket a tökéletes kutyáról. A Shiloh juhászkutyát a németjuhászból fejlesztették ki az elmúlt pár évtizedben ’nagyobb, egészségesebb és hagyományosabb’ kutyaként, amilyen a King Shepherd volt. Az egyszínű fehér németjuhászokat kizárták az Amerikai Kennel Club kiállításairól, de van saját nyilvántartásuk és mentő egyesületük. A munkakutyákat tenyésztők gyakran leszólják a kutya kiállításokat és csak a német vérvonallal rendelkező kutyákat tartják ’igazi’ németjuhásznak. Ezzel egyidejűleg az AKC és a CKC tenyésztők ragaszkodnak az álláspontjukhoz és megvédik az ’eredeti’ németjuhász kutyát Észak Amerikában. Egy kevésbé erős kutya megroppant volna a támadások alatt, de a németjuhász megnyerte a szenvedélyes rajongók szeretetét és hűségét, akik nem fogják elhagyni őket és meg vannak győződve róla, hogy még mindig ez a legnemesebb kutyafajta a világon.

Ma, az elhivatott tenyésztők azon dolgoznak, hogy kiküszöböljék a genetikai egészségügyi problémákat és az instabil temperamentumokat, hogy a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtájáról elmondhassuk, hogy az egyik legnemesebb.

Több mint 110 évesen a németjuhász – a sztár, a hős, a legenda – harcol a visszatérésért. Gyerünk pajti, mi mind szorítunk neked.