Komondor

Komondor
Komondor. Az egyik legősibb magyar pásztorkutyafajta, mely megjelenésében és viselkedésében megőrizte évezredes tulajdonságait.

Komondor. Az egyik legősibb magyar pásztorkutyafajta, mely megjelenésében és viselkedésében megőrizte évezredes tulajdonságait. Ősi változata minden valószínűség szerint a vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpád-medencébe. Kezdetben vándorló őseink állatcsordáit védte. Nagy teste, ereje és bátorsága alkalmassá tette, hogy felvegye a harcot a hasonló, vagy nagyobb testű ellenségével (emberrel, farkassal, medvével), a rá bízott értékek védelmében.

 

komondor
Komondor (fotó: Szalánczi Gábor)



Az igénytelen és szívós komondor jól tűrte a szélsőséges időjárás viszontagságait, védte a sűrű, hosszú szőrköntös. Éjjel, s gazdája távollétében önállóan cselekedett, értékítéletében most is megbízhatunk.

Ma már egyre inkább a ház, a tanya, a gazdasági udvarok védelmére szolgál. A ház őrzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat. Hang nélkül, vakmerően támad. Az általa védett területet a sajátjának tekinti, arra idegen élőlényt nem enged be. Bizalmatlan alaptermészetű

A fejedelemi megjelenésű, robusztus felépítésű komondor szőrszíne fehér. Bármilyen más szín a fajtából kizáró tényező.

 



Kölökként kedvesek és játékosak, később kiszámíthatóak, megbízhatóak, ezért igen jól beilleszkednek egy kertes házban lakó család mindennapi életébe. A jó idegrendszerű egyedek érett korukban feleslegesen nem szaladgálnak, ok nélkül nem ugatnak, de szükség esetén fellépésük határozott.

A felnőtt eb testét hosszú szőr fedi, mely durvább felszőrből és finomabb pehelyszálakból áll. A gubancos, nemezesedésre hajlamos szőrzet alapkövetelmény. A szőrköntös „öntisztuló”, a homok, a por kihullik belőle, s csak minimális része épül be a szőrszerkezetbe.

Szerte a világban ismerik, kedvelik, csodálják. Méltán vívta ki a „Kutyák Királya” rangot.

MEOE

értékelés