Barátságosabbak a budapesti rövidfülű elefántcickányok Két rövidfülű elefántcickány (Macroscelides proboscideus) látható a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb, május végén átadott létesítményében, a Varázshegyben. RÉSZLETEK
Honnan kapta a tengerimalac a nevét? Holland hajósok fedezték fel a 16. században dél-amerikai gyarmatukon, Guyanában ezeket a puha, barna-fehér bundájú állatkákat. Néhányat közülük hazavittek a gyerekeiknek játszótársul, Hollandiába. Itt az emberek gyorsan megkedvelték őket, és lassan más, európai országban is elszaporodtak. RÉSZLETEK
Mesterségesen neveltek fel egy szurikátakölyköt Mesterségesen nevelték fel a március elején született szurikátakölykök egyikét a Fővárosi Állat- és Növénykertben. RÉSZLETEK
Szurikáta született a Szegedi Vadasparkban Már a látogatók is megfigyelhetik a Szegedi Vadaspark szurikátacsapatának legifjabb tagját, amely a tavasz első napján, március elsején született. RÉSZLETEK
Csupasz turkáló született a Szegedi Vadasparkban Magyarországon elsőként a Szegedi Vadasparkban született csupasz turkáló (Heterocephalus glaber): az afrikai rágcsáló több szempontból is zoológiai ritkaságnak számít. RÉSZLETEK
Csincsilla, a szelíd kisállat Ugyanolyan "komoly" háziállat a csincsilla (Chinchilla lanigera), mint a kutya vagy a macska – nem csak egy édes kis kövér egérről van szó! RÉSZLETEK
Milyen az abesszin tengerimalac? Az abesszin tengerimalacnak nagynak kell tűnnie, anélkül, hogy formátlan, kövér, vagy zsíros lenne. Egy kifejlett állat súlya általában 900-1200 gramm. RÉSZLETEK
A hosszúfarkú menyét (Mustela frenata) A menyétek nyári bundája vörösesbarna, kivéve sárgásfehér hasukat. Ősz elején vedlenek, ilyenkor nyári szőrzetüket világosabb színűre cserélik. RÉSZLETEK
Csövesorrú bőregeret fedeztek fel magyar kutatók Vietnámban Három új denevérfajt, köztük egy "ördögi kinézetű" csövesorrú bőregért fedezett fel egy magyarokhttp://www.haziallat.hu/admin/cikk/mentesat is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport Délkelet-Ázsiában RÉSZLETEK
A magyar hódok a Szigetközt kedvelik a legjobban Lezárult a Természetvédelmi Világalap (WWF) idei megfigyelési programja a Magyarországon élő hódok lelőhelyeiről: úgy találták, hogy a hódcsaládok a Szigetközben érzik a legjobban magukat. RÉSZLETEK
Hat ok, miért ne ültess babérmeggyet Ma már nagyjából minden modern szürke-fehér ház kertjében ott van a babérmeggy, de nem árt vele vigyázni. Elmondjuk, miért. RÉSZLETEK
Sétányrózsa: ha így gondozod, rengeteg virág lesz rajta A sétányrózsa (Lantana camara) egy rendkívül dekoratív, meleg égövi dísznövény, amely hazánkban leggyakrabban dézsás növényként díszíti a teraszokat, erkélyeket és kerteket. Virágai élénk színűek – sárga, narancssárga, rózsaszín vagy piros árnyalatokban játszanak –, és egész nyáron át folyamatosan nyílnak. A növény vonzza a méheket, pillangókat és más beporzókat, ezért biokertben is kiváló választás. RÉSZLETEK
A málna leggyakoribb betegségei és kártevői A málna egy 1-2 méter magas cserje. Gyökérrendszerét egy fő gyökér alkotja, ez csakis a magvakból kifejlődött növény esetében. A gyökér idővel elhal, és ezt járulékos gyökerek helyettesítik. A gyökerekből júniusban vagy júliusban rügyek fejlődnek ki, melyek kezdetben fehér színűek és ragacsosak, majd hirtelen nőni kezdenek, alakjuk hosszúkás lesz, és pikkelyszerű levelek jelennek meg rajtuk. RÉSZLETEK