Barátságosabbak a budapesti rövidfülű elefántcickányok Két rövidfülű elefántcickány (Macroscelides proboscideus) látható a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb, május végén átadott létesítményében, a Varázshegyben. RÉSZLETEK
Honnan kapta a tengerimalac a nevét? Holland hajósok fedezték fel a 16. században dél-amerikai gyarmatukon, Guyanában ezeket a puha, barna-fehér bundájú állatkákat. Néhányat közülük hazavittek a gyerekeiknek játszótársul, Hollandiába. Itt az emberek gyorsan megkedvelték őket, és lassan más, európai országban is elszaporodtak. RÉSZLETEK
Mesterségesen neveltek fel egy szurikátakölyköt Mesterségesen nevelték fel a március elején született szurikátakölykök egyikét a Fővárosi Állat- és Növénykertben. RÉSZLETEK
Szurikáta született a Szegedi Vadasparkban Már a látogatók is megfigyelhetik a Szegedi Vadaspark szurikátacsapatának legifjabb tagját, amely a tavasz első napján, március elsején született. RÉSZLETEK
Csupasz turkáló született a Szegedi Vadasparkban Magyarországon elsőként a Szegedi Vadasparkban született csupasz turkáló (Heterocephalus glaber): az afrikai rágcsáló több szempontból is zoológiai ritkaságnak számít. RÉSZLETEK
Csincsilla, a szelíd kisállat Ugyanolyan "komoly" háziállat a csincsilla (Chinchilla lanigera), mint a kutya vagy a macska – nem csak egy édes kis kövér egérről van szó! RÉSZLETEK
Milyen az abesszin tengerimalac? Az abesszin tengerimalacnak nagynak kell tűnnie, anélkül, hogy formátlan, kövér, vagy zsíros lenne. Egy kifejlett állat súlya általában 900-1200 gramm. RÉSZLETEK
A hosszúfarkú menyét (Mustela frenata) A menyétek nyári bundája vörösesbarna, kivéve sárgásfehér hasukat. Ősz elején vedlenek, ilyenkor nyári szőrzetüket világosabb színűre cserélik. RÉSZLETEK
Csövesorrú bőregeret fedeztek fel magyar kutatók Vietnámban Három új denevérfajt, köztük egy "ördögi kinézetű" csövesorrú bőregért fedezett fel egy magyarokhttp://www.haziallat.hu/admin/cikk/mentesat is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport Délkelet-Ázsiában RÉSZLETEK
A magyar hódok a Szigetközt kedvelik a legjobban Lezárult a Természetvédelmi Világalap (WWF) idei megfigyelési programja a Magyarországon élő hódok lelőhelyeiről: úgy találták, hogy a hódcsaládok a Szigetközben érzik a legjobban magukat. RÉSZLETEK
Japán keserűfű: egy gyomnövény, ami még a betont is áttörheti A japán keserűfű egy invazív gyomnövény, ami rengeteg kárt okoz. Kiszorítja maga körül az őshonos növényzetet, áttöri a betont. Mindezt úgy, hogy közben nagyon nehéz irtani. RÉSZLETEK
Földi bolha a veteményesben – apró kártevő, nagy pusztítás A nyári időszak egyik legveszélyesebb apró kártevője a földi bolha (Phyllotreta spp.), amely főként a keresztesvirágú növényeket, például a káposztaféléket, tormát és a bimbóskelt támadja meg – de nem veti meg a paradicsom, paprika és cékla palántákat sem. Bár alig néhány milliméteres, kártételük annál látványosabb és súlyosabb lehet, különösen fiatal növényeken. RÉSZLETEK
Földibolha ellen: ezek a természetes módszerek a legjobbak Rengeteg apró, fekete bogár támadta meg káposztaféléidet, salátádat? Elugranak, mikor közelítesz feléjük? A földibolha a tettes. RÉSZLETEK