-
Programmatic specialista
-
Autószerelő
-
Eladó, szabász
-
Értékesítési menedzser - Állásportál.hu
-
Kisgyermeknevelő gondozó
-
Sofőr
-
Pincér
-
Épületkarbantartó munkatárs
2023. 10. 27
-
Pék - Kemencés
2023. 10. 27
-
Összeszerelő pozíció 2 műszakban Kunszentmiklóson
2023. 10. 27
-
Gépkezelő munkatárs (Szeged)
2023. 10. 27
-
Karbantartás támogató technikus
2023. 10. 27
-
Szállodai Karbantartó / Villanyszerelő
2023. 10. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Két menyétféle van, az amerikai nyérc (Mustela Vison) csaknem egész Észak-Amerikában honos, és a Mustela Lutreola, vagyis az európai nyérc, amely Svájcban, Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Romániában, Oroszországban, Észtországban és Ukrajnában él. Ezek egyaránt a menyétfélékhez tartoznak, aminek a neve Mustelidae.
A nyércek története
Az amerikai nyércet 1929-ben telepítették be Angliába az Egyesült Államokból, és a prémje miatt tenyésztették. De számos állatka különböző okokból kifolyólag megszökött, és ezek veszélyt jelentettek a madarak, halak, a baromfik, valamint más vadon élő őshonos fajok számára. Ezt a kisállatot nem szabad összekeverni az európai nyérccel. Az amerikai nyércet speciális területeken tenyésztik. Ez jóval kisebb, világosabb színű, a felső ajka nem fehér, hanem barna, vagy vörösesbarna, akár a test többi része. Az európai nyérc nem annyira agresszív mint az amerikai, melyet jelenleg a kihalás veszélye fenyeget. Mivel a nyérc nagyos ügyes úszó, képes bejárni a védett területnek számító szigeteket is, hogy néhány vadon élő madarat elcsíphessen. Ellentétben a legtöbb vadon élő állattal, a nyérc akkor is öl, amikor nem éhes.
Fizikai jellemzőik
A nyérc testhossza a farkával együtt általában 35-58 centiméter, testének tömege: körülbelül 1 kilogramm. A hím súlya körül-belül 800 g és test nagyjából 24 cm hosszú. A tenyésztett hímek viszont elérik a 3 kg-ot is. A nőstény súlya kb. 600 g, és a testhossza eléri a 50 cm-t. A farka nagyjából 12-22 cm.
A nyércnek dús, fényes bundája van, a vad nyérc bundája barna, de a tenyészett nyérc bundájának színe változhat a fehértől majdnem a feketéig. A szőrzete sötétbarna, az oldalán fehér foltok is előfordulhatnak.
A nyérc szaporodása
A párzási időszak áprilistól májusig tart. A nyérc egy furcsa jelenség, a késleltetett magzatfejlődés jellemzi. Bár a valódi vemhességi idő 39 nap, az embrió leállhat a fejlődésben egy bizonyos időre, és 76 nap is eltelhet, amíg a kölyök megszületik. Egy átlagos nyérc-vemhesség nagyjából 45 -52 napig tart.
Általában magányos állatok |
Csak egy almot alakítanak ki évente. A nősténynek évente 5-6, vagy maximum 10 kölyök alkothatja az almát. A nyérc élettartama 8-10 év.
A nyérc táplálkozása
Szeretik a változatos étrendet: halat, kisebb emlősöket és madarakat fogyasztanak (különösen az angolnát, a nyulakat és a vízi szárnyasokat kedvelik). Esetenként, pancsolás közben, megesznek egy-egy rákot is.
Sok helyen megtalálhatók |
Életmódja
A nyérc leginkább a víz közelében szeret tartózkodni, nagyon ritkán fordulelő, hogy messze menjen a folyóparttól, a tóparttól, vagy a mocsaras környéktől. Gyakran elkóborol a csatornákban és a patakokban, kedvenc tápláléka, a nyúl után keresgélve. Bizonyos földrészeken, mint például Skóciában, a nyércek a tengerpartok mentén alakítják ki élőhelyüket. Néha még a városokba is beköltöznek, ha van elég víz, ami a megélhetésüket biztosítsa. Ha a tó-, tenger- vagy a folyóparton véletlenül találkozol egy menyéttel, vagy egy vidrával, nagy esély van arra, hogy az egy nyérc. A vidrával ellentétben, amely csak éjszaka aktív, a nyérccel nem napközben is találkozhatsz.
A nyérc abszolút territoriális állat. A hím nyérc nem tűr meg más hímeket a saját területén, de a nőstényekkel szemben annál kevésbé agresszív a viselkedése. A hímeknek és a nőstényeknek általában külön területük van, de gyakran előfordulhat az is, hogy a két terület átfedi egymást. Esetenként a nőstények területe a hímekén belül terül el.
Ezek a területek általában hosszan és szorosan húzódnak végig a folyópart mentén, a tavak vagy a mocsarak körül. Méretük változó, de akár több kilométer is lehet. A nőstények territóriuma általában kisebb, mint a hímeké.
Szökni jól tudnak |
Minden territóriumnak van egy központi része (ez a magterület), itt tölti el idejének legtöbb részét. A magterület lehet egy táplálékkal ellátott rész, egy halakkal teli medence, vagy akár egy nyúlkotorék. A nyérc néha teljes napokat tölt el a méretben nem túl nagy magterületen, máskor viszont körbeszaglászik magánterületének többi részén is.
Ez a körbeszaglászás arra is jó, hogy távol tarthassa a potenciális betolakodókat. Hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem hatolnak be más hímek is a területére, a hím nyérc többször is bejelöli a környéket, mert ezáltal megerősíti a szagokat a birtokán.
A nyérc területén több üreg is található. Ezek az üregek legtöbbször a folyóparti fák odúiban, a sziklák között vannak, de az állat gyakran megpihen a fűben vagy a páfrányok lombjai között. Mivel a nyérc ügyesen és fürgén tud fára mászni, a nagyobb madarak elhagyott fészkébe is „befészkelheti" magát. Vannak olyan nyércek is, amiknek nincs kijelölt területük.
A nyérc többször is megjelöli területét |
Az ilyen példányokat „futóvendégeknek" nevezik, hogy meg tudják különböztetni a parti bentlakóktól. Ezek olyan hímek, amelyek azért hagyták el a területüket, hogy nőstények után keresgéljenek, vagy elszakadtak az anyjuktól és saját területet akarnak létesíteni, hogy letelepedhessenek, vagy a régi területet egy újra akarják lecserélni. Ha a territórium valamilyen oknál fogva nem elég jó (például kevés a táplálék), akkor a tulajdonosa elindul, hogy jobbat keressen magának, egy olyan vidéket, amely eleget tesz az elvárásainak.
A nyérc az év túlnyomó részében magányos állatként tengeti az életét. Kerüli a társaságot, csak tavasszal indul el magának megfelelő nőstényt keresni. Ezzel szemben a nőstények, miután párosodtak a hímmel, több hónapot is eltöltenek a kölykükkel, mielőtt azok elég idősek ahhoz, hogy egyedül elboldoguljanak és elhagyhassák a „családi fészket".
Igazi "futóvendég" |
A nyérc táplálkozása
A nyérc bármilyen élőlényt megeszik, ami nála kisebb, és elég nagy ahhoz, hogy el tudja kapni, vagyis az egértől a nyúlig mindent. Annak ellenére, hogy a nyérc nagyon jól úszik, és bármilyen halat képes elejteni (az angolnát kiváltképpen szereti), nem olyan ügyes vízi vadász, mint mondjuk a vidra, de nem is a hal a fő tápláléka. Inkább télen halászik, amikor a hal lassabban úszik, és könnyebb kifogni a vízből. De a kisebb emlősöket is szereti, mint például az egér, a pocok, a patkány, a mókus és a fiatalabb nyúl. De ha nem talál elég kis vadat, akkor madarakra is vadászhat. És mivel a nyérc mégis csak egy vízi állatka, gyakran vadászik vízi madarakra, főként vízityúkra és fajdtyúkra.
Komoly kártevő
Gyakran láthatunk nyérceket settenkedni a baromfiudvar közelében, de a kutatások azt mutatják, hogy az ilyen jellegű pusztításokra igen kicsi az esély, szinte teljesen elhanyagolható. A gazdák viszont annál bosszúsabbak, amikor a rágcsálók károkat okoznak a baromfiudvarban. A nyércet azzal is gyakran vádolják, hogy olyan folyóparton élő állatokat irt ki, mint a fajdkakas. Viszont vannak olyan folyópartok, ahol a ezek az állatok nagyon jól megférnek egymással.
Szociális ösztönök
A hím nyérc februártól kezdődően elkezd partner után keresgélni. Mivel partnerük nem állandó, területüket elhagyva a környéken kezdenek el kutatni az új nőstény után. A hím nem segít felnevelni a kölyköket, ezek etetésének és felkészítésének feladata mind a nőstényre hárul. A kölykök őszig, amíg teljesen ki nem fejlődnek, az anyjuk mellett maradnak. Ezután elindulnak saját területet keresni. Természetesen nem mindegyik kísérlet jár sikerrel, sok nyérc pusztul el éhen életének első évében.