Zajszennyezés fenyegeti a halakat

A mesterséges zajszennyezés folyamatosan emelkedő szintje fenyegeti a halakat. Ezt állítják a tudósok, akik felülvizsgálják az olaj- és gázipari berendezések, hajók, csónakok, hanglokátorok hatását a halfajokra világszerte. Azt mondják, hogy ahelyett, hogy néma világban élnének, a legtöbb hal igen jól hall, és a hangok aktív szerepet játszanak az életükben. Így a zajszint növelése súlyosan érinti a halak terjeszkedését, reprodukcióját, kommunikációját és a ragadozók elkerülését.

A halak világa tényleg néma?

„Az emberek mindig is csak feltételezték, hogy a halak világa néma", mondja Dr. Hans Slabbekoorn, a Leiden University, Hollandia biológusa. Dr. Slabbekoorn és hollandiai, németországi és amerikai munkatársai jelentése szerint a víz alatti környezet minden, csak nem csendes. Az eddig vizsgált összes hal képes hangokat hallani, akár belső füllel, akár a hal oldalán végigfutó vízszintes vonallal.

A zajszennyezés komoly veszély

A különböző halaknál hallási érzékenysége eltérő. Például az atlanti tőkehal hallása „átlagos", mondják a szerzők, míg az édesvízi aranyhal magasabb frekvencián hall. A halak általában 30-1000 Hz között hallanak legjobban, a különlegesebb fajok képesek 3000-5000 Hz közötti hangokat is érzékelni. Néhány kivételes faj érzékeny az ultrahangokra, míg mások, mint például az európai angolna, egy édesvizi hal, mely a tengerben rakja le ikráit, érzékeny az infrahangra. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az ember által generált víz alatti zaj hatással lehet a halakra, csakúgy, mint a közlekedési zajok az olyan szárazföldi állatokra, mint például a madarakra.

„A víz alatti zaj mértéke és eloszlása globálisan nő, mégis nagyon kevés figyelmet kap", mondja Dr. Slabbekoorn. A legtöbb kutatás a mai napig arra összpontosít, hogy milyen hatással van a zaj a tengeri emlősökre, mint a bálnák és delfinek. De a zajszennyezés komolyan befolyásolja a halak terjeszkedését, reprodukcióját, kommunikációját és a ragadozók elkerülését. Néhány tanulmány például arról számol be, hogy az atlanti hering, tőkehal és tonhal menekülnek a zajok elől.

A zajszennyezés hatásai a halakra

A zajszennyezésnek jelentős hatása lehet a halak kommunikációjára: eddig több, mint 800 halfajról, 109 családból tudjuk, hogy képesek hangokat előállítani, általában szélessávú jeleket 500 Hz alatt. Akkor adnak ki hangokat, amikor területért harcolnak, élelemért versengenek, az ívás időszakában, vagy ha ragadozó támadása éri őket. Az év elején Dr. Slabbekoorn írt egy jelentést a Behavioral Ecology című lapba, ami azt sugallta, hogy a kelet-afrikai Viktória-tóban élő sügér fajspecifikus hangokat produkál, melyek összefüggnek a hal méretével.

Ártalmas a halaknak

Azt mondják, hogy a hangok fontos szerepet játszanak a tavakban a párzásban és a szexuális kiválasztásban a sügérek közt. Tehát, mivel a hangok zavarják a halak terjeszkedését, stresszt okozva megszakíthatják a szaporodásukat, vagy korlátozzák annak lehetőségét, hogy megtalálják párjukat, illetve, hogy megtarthassák megszokott ívási helyüket. Valamint megakadályozhatja, hogy a halak hallhassák egymást, és hatékonyan kommunikálhassanak, illetve befolyásolja azon képességüket, hogy érzékeljék a zajos zsákmányt, illetve a közeledő ragadozókat. A szerzői jelentések elismerik azonban, hogy a zajmegterhelés nem jelent akkora veszélyt a halakra, mint más környezetvédelmi nyomások.

„A halászat például valószínűleg sokkal pusztítóbb", mondja Dr. Slabbekoorn. „Mindazonáltal, egyik fenyegetés sem tekinthető önállónak: bármilyen negatív következménye az emberi zajnak, a halászati hatással együtt, egyes fajok helyzetét még kritikusabbá teszi. A jelenséget leplezi az a tény, hogy a víz alatti hangok nehezen hallhatóak a felszínen élő emberek számára."