A vörösfarkú ölyv (Buteo jamaicensis)

A vörösfarkú ölyvek nyílt mezők fölött keringenek, de a telefonoszlop tetején is meg lehet őket pillantani, amint szemük a földre mered, hogy egy mezei egeret vagy nyulat elkapjanak, vagy egyszerűen csak hűvösebb időre várnak, mielőtt a függőleges légáramlatokat körbecikázzák.

Buteo jamaicensis

Méretei

Hím

• Hossza: 45- 56 cm
• Szárnyának fesztávolsága: 114-133 cm
• Súlya: 690-1300 g

Nőstény

• Hossza: 50-60 cm
• Szárnyának fesztávolsága: 114- 133 cm
• Súlya: 900- 1460 g

A vörösfarkú ölyv a második legnagyobb ölyvfajta az Egyesült Államokban a királyölyv után.

Más nevei:

• Francia neve: -Buse à queue rousse
• Spanyol neve: -Aguililla parda

Érdekes tények

A vörösfarkú ölyvnek egy izgalmas, recsegős kiáltása van, mely úgy hangzik, ahogy egy ragadozó madár hangja kell felcsendüljön. Legalábbis ezt gondolják a Hollywoodi filmrendezők. Valahányszor egy ölyv vagy sas jelenik meg a képernyőn, függetlenül attól, hogy milyen faj, mindig a vörös farkú ölyv visító hangját használják a hangfelvételen. A madarak különösen jól alkalmazkodtak a levegőben való élethez. A vörösfarkú ölyv az egyik legnagyobb madár Észak Amerikában, de a legnagyobb nőstény sem több 1,5 kilónál. Egy hasonló méretekkel rendelkező kiskutya ennél tízszer nagyobb. A harlan ölyv Alaszkában és Kanadában költi ki tojásait, és a déli Great Plains alföldön telel. Ez a faj a vörösfarkú ölyv egy fajtája, melynek márványozott, fehér, barna és szürke farka van, vörös helyett. Annyira más, hogy egy időben külön fajnak nyilvánították, amíg a madártudósok fel nem fedeztek több egyedet, melyek a harlan és a vörösfarkú ölyv között voltak.

Izgalmas felvétel: potyautas egy vörösfarkú hátán

Udvarlás során a vörösfarkú ölyvök nagyon magasan, széles köröket írnak le. A hím meredeken száll alá, és majdnem teljesen meredeken repül vissza. Néhány ilyen lecsapás után megközelíti fentről a nőstényt, széttárja lábait és megérinti őt. Néha a pár egymásba kapaszkodik megragadva karmaikat és spirálisan zuhannak a föld fele, mielőtt elengednék egymást. A vörösfarkú ölyveket látták már párban vadászni, amint a fa két oldalát őrizték, hogy három mókust elkaphassanak. A legöregebb vörösfarkúölyv melyet valaha ismertek 28 éves és 10 hónapos volt.

Élőhelye

A vörös farkú ölyvek mindenféle nyílt területen megtalálhatóak az amerikai kontinensen, beleértve sivatagot, füves területeket, bozótokat, utak szélét, mezőt és legelőt, parkot, erdős vidéket és Mexikóban esőerdőket is.

Táplálkozása

Emlősök teszik ki a vörös farkú ölyvek étrendjének nagy részét. Leggyakoribb áldozat a mezei egér, egér, erdei patkány, nyúl, a hócipős nyúl, vadnyúl és az ürge. Madarakat is esznek, mint fácánt, fürjet, seregélyt, feketerigót, csakúgy, mint kígyókat és dögöket. A zsákmány súlya változhat kevesebb, mint 20 gramm és több mint 2 kiló között.

Fészekrakás

Mindkét nem részt vesz a fészekrakásban vagy rendbe hozzák egy korábban épített fészküket. A fészek száraz fadarabokból rakott magas oszlopokból áll, mely közel két méter magas és 1 méter széles is lehet. A fészek belső része fakéreggel, friss lombokkal és száraz növényekkel van kibélelve. Az építkezés 4-7 napig tart. A vörös farkú ölyvök a magas fák koronájára építik fészküket, ahonnan nagyon jó kilátásuk van a tájra. Sziklaszirtre, de mesterséges épületekre is rakhatják fészküket, mint ablakpárkányra, vagy hirdetőtáblákra.

Fészekrakó tények

• Fészekalj mérete: 1-5 tojás
• Tojás hossza: 5,5- 6,8 cm
• Tojás szélessége: 4,3-5 cm
• A költés időtartama: 28-35 nap
• Madárfiókák nevelésének időszaka: 42- 46 nap

A tojás leírása

Fehér vagy barnássárga, foltos vagy barnássárga, barna vagy bíbor,pettyes.

Viselkedés

A vörösfarkú ölyvek nagyméretű, éles karmú madarak, és agresszívak lehetnek, ha fészküket, területüket kell megvédeniük. Gyakran üldözésbe vesznek más ölyveket, sasokat, és amerikai uhukat. Az udvarló madarak lábaikkal maguk alattuk repülnek, üldözik, illetve megragadják egymást, néha karmaikat összekapcsolva. A párok együtt maradnak, míg az egyikük meg nem hal.

Területének megvédésekor a vörösfarkú ölyv nem ismer tréfát

Megőrzés

Gyakori madár, Észak Amerikában stabil, növekvő populációval.

Vándorlás

Helytartó, nagyon keveset vándormadár. A legtöbb madár Alaszkából, Kanadából, az északi Great Plains alföldről délre repül télen, de Észak Amerikában marad. A kontinens többi részén tartózkodó madarak egyhelyben maradnak és megosztják vidéküket az északi vándorlókkal.