Lágy és kemény korallok

Ha valaha életedben láttál már nagy akváriumokat, vagy búvárkodtál, akkor bizonyára számos korallfaj ismerős a számodra. Valószínűleg azt is tudod, hogy a korallok fontos szerepet töltenek be a tengeri zátonyok felszínének kialakításában. A korallok az óceánok legkomplexebb és legváltozatosabb ökoszisztémái.

Viszont sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezek az élőlények, amelyek színes sziklákra és tengeri hínárokra emlékeztetnek, valójában lenyűgöző élőlények. Cikkünkben szeretnénk rávilágítani tíz olyan tényre, amelyet mindenkinek tudnia kellene a korallokról. Mi teszi őket állatokká és miért is annyira egyediek?

1. A Phylum Cnidaria családba tartozó korallok

Ugyanebbe a családba tartoznak más állatfajok is, például a medúzák, hidrák és anemónák (tengeri rózsák). A Cnidaria (csalánozók) családba tartozó állatok gerinctelenek és nematocisztáik vannak (csalánszervek), amelyek segítenek a zsákmány megszerzésében és a védekezésben.

2. Az Anthozoa családba tartozó korallok (a Phylum Cnidaria egy alfaja)

Az ebbe a csoportba tartozó koralloknak virágszerű részeik vannak, ezeket polipoknak nevezzük. Egyszerű testfelépítésük van. Emésztőrendszerüket egy gasztro-vaszkuláris gyomorhoz hasonló üreg, zsákocska alkotja, amely több életfontosságú szerepet is betölt: emésztés, vérkeringés, légzés, kiválasztás.

3. A korallok jellemzően több egyedből álló kolóniákat alkotnak.

Egyetlen korall képes egy egész kolóniát létrehozni, mivel a korallok igen gyorsan osztódnak. A korall kolóniának van egy alaprétege, amely a korallt a zátonyhoz rögzíti, van egy felsőbb rétege, amelyet ér a napfény is, valamint számos polip található rajtuk.

4. A "korall" szó különböző állatokra vonatkozik

Ebbe a csoportba tartoznak olyan állatfajok, mint a fekete korall, lágy korall, tengeri toll, tengeri uborka, tubipora korall, tengeri legyező (gorgonia) vagy a tengeri rózsa.

5. A kemény koralloknak fehér mészkő vázuk van

Ezek a korallok „építik" a korallzátonyokat.

6. A lágy koralloknak viszont nincs mészkő vázuk

Ehelyett kis mészkő kristályok (szkleritek) alkotják, amelyek a zselés szövetükbe vannak beágyazódva.

7. Sok korall szövetében fotoszintetikus algákat (zooxanthellae) lehet találni

Ezek szimbiotikus kapcsolatban élnek a korallal, mivel olyan szerves vegyületeket termelnek, amelyeket a korallpolipok használnak. Ezek a táplálékforrások teszik lehetővé a korallok gyors növekedését és fejlődését.

8. A korallok egészen nagy területeket népesítenek be

Néhány magányos kemény korallfaj a mérsékelt és a sarkvidéki vizekben is fellelhető hatezer méterrel a vízfelszín alatt.

9. Fosszilis maradványokban nemigen lehet találni korallokat

Először a kambrium földtörténeti időszakban jelentek meg (542 ± 1 millió évvel ezelőtt). A korallzátonyokat alakító korallok a triászban jelentek meg, amely a mezozoikum idő legkorábbi időszaka (mintegy 251 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 200 millió éve ért véget).