- -

Milyen legyen az akvárium aljzata?

4.5
Milyen legyen az akvárium aljzata?
Az aljzat sokféle anyag lehet, napjainkban leginkább mosott sóder, kvarchomok és gyöngykavics. Az, hogy melyiket választjuk, a halak igényeitől függ...

Akvárium aljzatának kialakítása

 

Az aljzat fontos eleme egy akváriumnak. Csak egészen kivételes esetekben nem szokás aljzatot használni, például ívatásnál vagy az ivadékok nevelésénél. Ezek kivételével az aljzat fontos szerepet tölt be: kapaszkodási felületet és táptalajt ad a növényeknek, szerepet játszik a lebontásban (igaz, csak kis mértékben), így a biológiai egyensúly kialakulásában, és nem utolsó sorban életteret ad egyes élőlényeknek, hasznos baktériumoknak.

Az aljzat sokféle anyag lehet, napjainkban leginkább mosott sóder, kvarchomok és gyöngykavics. Szemcseméretből is igen nagy a választék, egészen az apró 0,1-0,4 mm szemcsenagyságú, szinte homokszerű kvarchomoktól az 5 mm-es, vagy akár nagyobb szemcseméretű aljzatokig.

 

Milyen legyen az akvárium aljzata?

 

Milyen szemcseméretűt használjunk?

 

Az, hogy milyen szemcseméretű aljzatot használunk, több tényező is befolyásolhatja. Itt is, mint annyi másnál, elsősorban a halak igényeit kell figyelembe vennünk. A páncélosharcsák például a kis szemű aljzatot kedvelik, hiszen fenéklakók lévén élelem után kutatva egész nap az aljzatot túrják. Esetükben arra is ügyelni kell, hogy a szemcsék széle ne legyen éles, ugyanis ez kárt tehet az érzékeny bajszukban, vagy felsértheti a hastájékukat. A nagyobb, 3-4 mm-s aljzatot már nem tudják olyan könnyen átforgatni, ráadásul az ekkora szemű aljzattal más gond is adódhat. Nevezetesen az, hogy a detritus, (az aljzaton, általában az áramlásmentes helyeken összegyűlő elhalt, rothadó növényi részekből, el nem fogyasztott eleségből, halak ürülékéből és egyéb szerves anyagokból összetevődő üledék. Az akvarisztikában ezt általában csak mulmnak nevezzük) könnyen beül a szemek közé, amit csak ún. porszívózással lehet eltávolítani.

 

aquarium-1477387_1280

 

Az egészen apró szemű, szinte az építkezési homok szemcseméretével (0,1-0,4 mm) azonos méretű aljzat sem a legmegfelelőbb. Ez ugyanis egyrészt képes annyira betömörödni, hogy a növények gyökereit szinte megfojtja, másrészt, ha motoros szűrőt használunk, az attól keletkező áramlás eléggé fel tudja kavarni az aljztatot. Ez esetben a homok egy része az akvárium egyik végében felhalmozva, a másik része a szűrőben végzi. Sajnos az apró homokszemcsék a szűrő rotorjának és tengelyének sem tesznek jót. Összességében elég nehezen kezelhető az ilyen apró aljzat.

Talán leginkább az 1, maximum 2 mm szemcseméretű aljzatot ajánlanánk. Az ilyen aljzatnak a szemcséi között keletkező közök elég nagyok ahhoz, hogy ne tudjon összetömörödni és a víznek még megfelelő mértékű áramlás maradjon, viszont elég kicsik, hogy a mulm ne tudjon beférkőzni. Továbbá a szemcsék a méretüknél fogva elég nehezek ahhoz, hogy az áramlás ne emelje fel, illetve ne sodorja odébb.

 

Milyen legyen az akvárium aljzata?

 

Az aljzat színe

 

Az akvarisztikában általában a semleges, halványszürkés, homokszínű aljzatot használjuk. A halak színének kiemelésére, illetve olyan halakhoz melyek általában a félhomályos, sötétebb vizeket kedvelik, eredeti élőhelyükön ezekben élnek - vagyis az akvárium sötétítésére - használhatunk sötét, időnként szinte fekete aljzatot. Vannak halak, amelyek az ilyen aljzat fölött kifejezetten jól mutatnak, mint például a vörös neon (Paracheirodon axelrodi). Egyes halak azonban az ilyen aljzaton besötétednek, azaz nem mutatják eredeti, természetes színüket, ilyenek például a világos, fehéres alapszínű Corydoras fajok. Sötét aljzat a bazalt, azonban ez az anyagából, illetve a szerkezetéből kifolyólag éles törési felületeket ad, ami egyes fajoknál veszélyes lehet. Szerencsére már kapható az ún. hengerelt bazalt, amelynél az éles szélek nem találhatók meg.

 

aquarium-fish-242413_1280


Lehetőség szerint ne használjuk túl világos aljzatot sem, mert a halak színe fakóbbnak látszik majd, ráadásul az aljzatról visszaverődő fény zavarja a halakat, stresszesek lesznek tőle. Igyekezzünk kerülni a színezett, piros, sárga, kék stb. aljzatot - bármilyen akváriumba tesszük, nagyon természetellenes hatást kelt.

 

Fontos az akváriumi aljzat vastagsága is!

 

Az aljzatot az akváriumban teríthetjük vastagon és vékonyan egyaránt, de ebben is körültekintően cselekedjünk. Sok növénynek van szüksége vastag, 4-5-6 cm-s aljzatrétegre ahhoz, hogy a gyökerével jól meg tudjon kapaszkodni. Különösen a magasra növő, nagytermetű növények igénylik a jól begyökeresíthető, vastag aljzatot, ugyanis a vékony, 1-2 cm-s aljzatból nagyon könnyen kifordulnak. Az aljzatot a térhatás növelése végett célszerű úgy teríteni, hogy a hátfal felé emelkedjen, és ott a frontüvegnél lévő vastagsághoz képest akár 2-3 cm-vel is magasabb legyen. Ez pont kapóra jön az ilyen növényeknek, a magasabb növényeket amúgy is az akvárium hátsó részére ajánlatos ültetni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a vékonyabb aljzathoz ragaszkodunk, ajánlatos néhány olyan részt, teraszt képezni, ahol az aljzat vastagabb lehet. Többrétegű terasz esetében azonban ügyeljünk arra, hogy a már vastagabb aljzatréteg a kellő vízmozgás hiányában befeketedik, berohadhat, ezért ajánlatos valamilyen módon vagy folyamatosan mozgatni, vagy időnként átforgatni.

Vékonyabb aljzat használatánál számításba jöhet még az a megoldás, amikor a növényeket nagyobb kövekkel körbevesszük és a kövek közti részt töltjük fel aljzattal. Esetleg készíthetünk üvegből ültetőtálkákat, melyeknek a külső felét akváriumragasztóval bekenjük, és egy külön vödörben száraz aljzatba belenyomkodjuk.


Maláji tornyoscsigával kicsit bonyolultabb...

 

Vastagabb, 5-6 cm-s aljzatot érdemes időnként egy kicsit kézzel átforgatni, hogy a friss víz egy kicsit átjárja, és a szemek között esetlegesen megrekedt gázok felszabaduljanak. Sokan ódzkodnak tőle, de nálunk bevált, így javasoljuk a maláji tornyoscsiga (Melanoides tuberculata) telepítését. Ez a csigafaj az aljzatban él, innen táplálkozik. Általában elhalt növényi maradványokat és az aljzatra jutó, ott el nem fogyasztott ételmaradékokat fogyasztja. Mivel az aljzatban él, annak a felső 1-2 cm-s rétegét rendszeresen áttúrja. Sajnos elég gyorsan szaporodik, ezzel sokaknak bosszúságot okozva. Nappal kevésbé látni őket, de az esti etetésnél nem túl szép látvány, ahogy ellepik az aljzatot, főleg azokon a helyeken, ahova a halaknak szánt eleség lehullott. Este, lámpaoltás után bújnak elő, és általában az akvárium üvegfalán, tereptárgyakon, háttereken legelésznek tovább. Ilyenkor viszonylag könnyen, nagy számban össze lehet gyűjteni a feleslegesnek ítélt többletet. A növényekben egyébként nem okoznak kárt, még nem tapasztaltuk, hogy megrágták volna bármelyiket is. Sokak szerint a maláji tornyoscsiga indikátornak is bevállt, hiszen ha nappal is megjelennek az üvegen, az a vízminőségben bekövetkezett változásra utalhat, pl. az oxigén alacsony szintjére. Ügyelni kell azonban arra, hogy ha valamilyen oknál fogva tömegesen pusztulni kezdenek, az a víz minőségét nagyon lerontja.

 

Milyen legyen az akvárium aljzata?

 

Az akváriumi aljzat tisztítása


Sajnos hazánkban ritkán lehet hozzájutni olyan aljzathoz, amelyet nem, vagy csak nagyon kis mértékben kell átmosni. A legtöbb aljzatnak való anyag erősen szennyezett, vagyis inkább poros, ezért használat előtt alaposan át kell mosni. Az akvárium berendezésének ez a kényes és talán kevésbé kívánatos feladata az akvaristára hárul. Az aljzatot az akváriumba helyezés előtt teljesen ki kell mosni, nem szabad arra hagyatkozni, hogy majd leülepszik, vagy majd a szűrő kiszűri a koszt. Egyrészt nem ülepszik le, de ha mégis, a halak és a szűrő keltette áramlás majd felkavarják. Másrészt sok szűrő nem tud megbirkózni ezzel a fajta kosszal. A talaj átmosásának több módja is ismeretes, legegyszerűbb talán az, amikor vödörben, kisebb adagokban mossuk át. Ehhez szükségünk van 2 vagy több vödörre, egy kerti slagra amennyiben a kertben végezzük a tisztítást, vagy esetleg a kádra és a fürdőszobai tusolóra, ha csak a lakásban tudjuk megoldani a műveletet. A vödörbe egyszerre kisebb mennyiségű aljzatot tegyünk, mert a vödör vízzel való feltöltése alatt ezt folyamatosan kevergetni kell, hogy a szemcsék között megülő apró porszemek mindig mozgásban legyenek, ne ülepedjenek vissza. Ha sok homokot mosunk egyszerre, ez a kevergetés nehézkes lesz. Ha a vödröt feltöltöttük vízzel, a nehezebb szemcsék, amik majd az akváriumba kerülnek, 1-2 másodperc alatt leülepednek a vödör aljára, míg a por, amitől szeretnénk megválni, a vízzel könnyen leönthető. Ezt a műveletet sokszor, gyakran 10-15-ször is meg kell ismételni egy-egy adag aljzattal, egészen addig, míg az aljzatra töltött víz felkeverés után is kristálytiszta nem marad. Ekkor ez az aljzatmennyiség átönthető egy másik tartályba, és jöhet a következő adag. Sajnos ez egy elég időigényes munka, de érdemes alaposan végezni, mert így az akváriumba való behelyezés után is kristálytiszta marad majd a víz.

 

Ha savazni kell az akváriumi aljzatot...

 

Időnként az aljzatot szokás kisavazni. Ez akkor ajánlatos, amikor kifejezetten lágy vizet kedvelő halaknak rendezünk be egy akváriumot. Némely aljzat ugyanis meszet, karbonátokat tartalmazhat, és az ebből kioldódó sók idővel visszakeményítik a fáradságosan, és nem ritkán drágán előállított lágy vizet. A savazáshoz tökéletesen megfelel a háztartási boltokban kapható 20-30%-os sósav, melyet szintén kisebb adagokban alkalmazzunk, a következőképpen.

Amikor mosásnál az aljzatot már tisztának találjuk, öntsük le róla a vizet úgy, hogy a lehető legkevesebb maradjon a vödörben. A vödörbe öntsünk annyi sósavat, amennyi éppen ellepi az aljzatot. Amennyiben nem pezseg az aljzat, úgy a továbbiakban átmosott aljzatot már nem kell savazni, ez azt jelenti, hogy az aljzat nem tartalmaz meszet. Ekkor alaposan mossuk ki a sósavat az aljzatból, további 2-3-4 átöblítéssel. Ha pezseg, hagyjuk addig állni, míg teljesen kipezseg. Amikor a pezsgés abbamaradt, az két dolgot jelenthet. Vagy azt, hogy a sósav elvégezte a dolgát, vagy azt, hogy a sósav nem elég erős ahhoz, hogy a teljes mésztartalmat semlegesítse, vagyis elvesztette a hatását.

Ezt úgy tudjuk ellenőrizni, hogy alaposan átmossuk az aljzatot, megint leöntjük róla a teljes vízmennyiséget, és újabb adag sósavat öntünk rá. Ha most nem pezseg, akkor a sósav nyert, vagyis az aljzat már rendben. Azonban ha még pezseg, vagy erősebb sósavat kell szereznünk, vagy minden adag aljzatot kétszer, esetleg többször kezelni kell vele. (Szerencsére még nem találkoztam olyan aljzattal, amit többször kellett volna savazni, eddig mindig elég volt a 20%-os sósav. - a szerk.) Ha a savazást befejeztük, természetesen a savat alaposan ki kell mosni a homokból. Ha ez is megvan, mehet az  akváriumba.

értékelés